A háttérben igen jól szervezett, nemzetközi bűnszövetkezetek állnak, óriási pénzösszegek mozognak, a gyermekkereskedelemben a többnyire 5–14 évesek szó szerint árucikkek, akiket adnak-vesznek – a közvetítők igen gyakran saját szüleiktől vásárolják meg a gyermekeket, máskor egyszerűen elrabolják őket. A gyermekprostitúció és -pornográfia területén fonódik össze az egyébként is rendkívül jól jövedelmező szexipar és a gyermekmunka – hangzott el egy nemrégiben rendezett konferencián.
A gyermekek szexuális kizsákmányolása a legnagyobb titokban zajlik, hiszen igen súlyos bűncselekményről van szó. Éppen ezért az áldozatok számát is legfeljebb becsülni lehet: világszerte egymillióra teszik a prostituált gyermekek számát. A kiskorúakat kizsákmányoló effajta üzletág kiterjedt emberkereskedelmen alapul, s virágzó szexturizmus kapcsolódik hozzá. Viszonylag új jelenség, hogy az AIDS miatt megnőtt az érintetlen kisgyerekek iránti kereslet, ami beindította a "szüzességi ipart". A probléma napjainkban különösen égetővé vált, a veszélyeztetett kiskorúak száma egyre növekszik, hiszen könnyen válhatnak perverz emberek játékszerévé, elég ehhez a korlátozatlan internet-hozzáférés, és persze a kellő naivitás is – jobban mondva a felvilágosítás teljes hiánya.
A jelenség megelőzése, feltárása és a megfelelő jogalkotás terén világszerte óriási hiányosságok tapasztalhatók – fejtette ki a Hetek kérdésére Herczog Mária szociológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. Vonatkozik ez a sérült gyermekek gondozására és védelmére, sőt az elkövetők terápiás kezelésére is. Nemzetközileg kiterjedt bűncselekményről lévén szó a probléma hatékony kezelése is csak egységes, nemzetközi összefogással képzelhető el, állami és civil szervezetek szoros együttműködésével. Az öszszefogásban sokszor maguk a kormányzatok jelentenek akadályt hárító magatartásukkal s azzal, hogy a büntetőjogi szabályozással elintézettnek tekintik a problémát.
Csak egyetlen konkrétum: egy 2000. áprilisi tanulmány szerint Oroszország két Finnországgal határos régiójában a 14–18 év közötti gyermekek 80 százaléka vett részt az azt megelőző három hónapban külföldivel folytatott szexuális kapcsolatban. A kelet-európai térségben a gyermekkereskedelem, -prostitúció és -pornográfia vonatkozásában Magyarország és Lengyelország a "legaktívabb", azaz küldő, fogadó és tranzitország is egyben. Az utóbbi években a balkáni gyerekkereskedelem pedig minden eddiginél erőteljesebben felvirágzott. A gyermekkereskedelem rendkívül összetett jelenség, amely kapcsolódik egyrészt a még "sötétebb" szervkereskedelemhez, másrészt közvetítő szerepe lehet a nemzetközi örökbeadásokban is. Különösen jelentős probléma ez Oroszországban. Sajnos sem hazai, sem nemzetközi szinten nincs utánkövetése az örökbefogadott gyermekeknek, akik nem egy esetben megtalálhatatlanná válnak – hívja fel a figyelmet Herczog Mária. A gyermekek könnyebben válnak áldozattá, ha szegénységben, iskolázatlan közegben élnek, tájékozatlanok, nincs felnőtt bizalmasuk, és ha családjukban előfordult már szexuális erőszak. A legkiszolgáltatottabbak az állami gondozottak, különösen a fogyatékosok.
Türelmizóna-ellenes akciócsoport
A nyíregyházi önkormányzat országosan másodikként jelölt ki türelmi zónát. A lakosság a döntésre tüntetéssorozattal reagált. A rendeletet ugyan nem sikerült visszavonatni, de azt elérték a tiltakozók, hogy a törvény az Alkotmánybíróság elé kerül felülvizsgálatra. Október 29-én született meg a döntés a nyíregyházi türelmi zóna kijelöléséről. A közgyűlés rendkívül megosztott volt a kérdést illetően, a lakosság pedig kampányt kezdeményezett a határozat ellen. Lengyel Károly szóvivő elmondta: szeretnék, ha Nyíregyháza is csatlakozna a többi önkormányzathoz abban, hogy passzív módon bojkottálja a prostituálttörvényt. A tüntetéssorozat hatására többször napirendre került a rendelet visszavonása, de ezt nem sikerült keresztülvinnie Csabai Lászlóné polgármesternek. Arra azonban eltökélték magukat, hogy megkeresik az alkotmánybírákat, hátha sikerül magát a törvényt hathatósan megtámadni. Ha a lakosság nem éri el a célját, végső esetben határozott lépésre szánták el magukat. Jelesül arra, hogy az érintett három település, Császárszállás, Oláhrét és Butyka leválik Nyíregyházáról.
2001. 11. 30. (V/48)
