Nyugat-Európa több tíz tonna heroint szippant fel évente – egyedül Németországban húsz tonna fogy belőle. Ennek a mennyiségnek a 80-90 százaléka Afganisztánból származik, és kétféle útvonalon, Irán és Törökország, illetve az észak-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok érintésével érkezik Európába. "A közvetítésben és az elosztásban nagy szerepük van a saját nemzetállammal nem rendelkező etnikumoknak (például a kurdoknak, vagy a palesztinoknak), és nemzetközi bűnügyi szakértők azt is tényként könyvelik el, hogy a drogtermelés, illetve kereskedelem az etnikai, illetve vallási alapon szerveződő terrorszervezetek monopóliuma" – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő rendőrségi szakértő. Így például az afgán ópiumtermelés és -feldolgozás egyik fő irányítója és haszonélvezője – feltételezések szerint – pont Oszama bin Laden, és az általa vezetett al-Kaida nev? terrorszervezet. Ehhez hasonlóan a kereskedelemből befolyt dollármilliárdok jelentős része is a kurd, a palesztin, vagy az albán terrorszervezetekhez folyik be, és ez akkor is így van, ha maguk a kereskedők nem terroristák, nem tagjai ezeknek a szervezeteknek. A szakértő elmondta: Magyarországon például a heroinkereskedelem a koszovói albánok kezében van, akik a bevételeikből forradalmi adót fizetnek az albán Nemzeti Felszabadítási Szervezetnek (UCK).
Az Afganisztán ellen indított háború gyakorlatilag elszigetelte az országot és ezzel együtt a drogtermelőket is a külvilágtól. Ennek hatására Európában a közeljövőben a heroin ára várhatóan drasztikusan emelkedni, minősége pedig romlani fog. Ezek a változások jelenleg még nem érzékelhetőek, valószínűleg azért, mert a tranzitországokban – az úgynevezett depótelepeken – jelentős mennyiség? heroin van még "raktáron" – véli a lapunk által megkérdezett rendőrségi szakértő.
2001. 10. 12. (V/41)
