A múlt év végén elfogadott üzletrésztörvényt számos szervezet, érdekképviselet és párt is megtámadta az Alkotmánybíróságon (AB). Az MSZP és az SZDSZ a parlamenti elfogadást követően felkérte a frissen megválasztott Mádl Ferencet, hogy aláírás előtt küldje előzetes normakontrollra a törvényt, amely kérésnek a köztársasági elnök nem tett eleget. Így az új elnök által először aláírt törvényt az Alkotmánybíróság semmisítette meg. Bár a törvény a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban készült, azt a Fidesz teljes mellszélességgel támogatta. Még abba a cselbe is belement, hogy a parlament előtt lévő előbbi változatot a szavazást megelőzően csatlakozó módosító indítványként teljesen lecserélje. A törvény végrehajtásához szükséges kormányrendeletet is elfogadta a kormány, amit szintén megsemmisített az Alkotmánybíróság. Az AB döntésének indoklásában számos helyen találta alkotmányellenesnek a törvényt és a kormányrendeletet. Az elbírálást a formai kifogások értékelésével kezdte, ahol alkotmányellenességet nem tárt fel. Nem minősült alkotmányellenesnek, hogy az érdekképviseletek véleménye nem jelent meg a törvényhozás során, sem az, hogy kapcsolódó módosítási indítvánnyal az egész törvényt lecserélték határozathozatal előtt. Valamint az sem, hogy a december 23-án megjelenő törvény már január 1-jén életbe lépett, és így az érdekelteknek nem volt idejük felkészülni a végrehajtásra. Az AB megállapította, hogy a szövetkezetekben 1992-ben létrejött vagyoni helyzet alkotmányos, és az üzletrész nem jogosítja fel tulajdonosát, hogy az üzletrész ellenértékét pénzben vagy természetben követelje.
A tartalmi kérdések vizsgálatánál az AB megállapította, hogy az üzletrész névértéken való kifizetése sérti a szövetkezetek vagyoni függetlenségét, mert a kifizetés következtében a szövetkezet vagyonának értékesítése is kötelező. A kifizetési kötelezettség alkotmánysértő, ugyanígy a szövetkezetek és az üzletrész-tulajdonosok egyes csoportjai közötti különbségtétel is. A végrehajtást érinti, hogy alkotmánysértőnek minősül a megyei földművelésügyi hivatalok szerepe is. A hivatalban egy kézben összpontosulnak a hatósági és az üzletrész-tulajdonosok képviseletéből eredő polgári jogi feladatok.
Az AB külön kiemelte, hogy alkotmányosan elfogadható cél a szövetkezeti üzletrészek megszüntetése, de különbségtétel nélkül. Az AB alkotmányellenesnek találta a törvény végrehajtásával kapcsolatos eljárások szabályozását is, mert "végrehajthatatlan" rendelkezéseket tartalmaz. Az indoklás végén az AB felhívta a figyelmet arra, hogy mivel az egész törvényt megsemmisítette, ezért egyéb tartalmi kifogásokat nem bírált el. Az AB határozatát követően a kormány jelezte, hogy már folynak az egyeztetések az új üzletrésztörvény megalkotásáról. A határozat súlyosan érinti azokat az üzletrész-tulajdonosokat, akik időt nem kímélve az elmúlt hónapokban bejelentették igényüket. Hosszú sorok álltak a megyei földművelésügyi hivatalok előtt. Többen közülük már beosztották azt a pénzt, amit az üzletrész visszaszolgáltatásából reméltek.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »