Az Igazságügyi Minisztérium tervezetet készít a parlamenti képviselők mentelmi
jogának szigorítására. A maffiák elleni akciócsomag részeként megfogalmazott
javaslat szerint a szervezett bűnözéshez kapcsolódó, vagy a korrupciós jelleg? ügyek
esetén nem érvényesülne a mentelmi jog oltalma. A jelenlegi szabályozás szerint a
mentelmi jog leegyszerűsítve két dolgot jelent: egyrészt nem indítható büntetőeljárás
és szabálysértési eljárás a képviselő ellen mandátumának tartama alatt az országgyűlés
előzetes hozzájárulása nélkül (kivéve a tettenérés esetét), másrészt a képviselőt
nem lehet felelősségre vonni (elvileg soha) leadott szavazata, a megbízatása során általa
közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség azonban nem vonatkozik – egyebek
mellett – a rágalmazásra és a becsületsértésre. Az előbbit "sérthetetlenségnek",
az utóbbit "felelőtlenségnek" hívja a jogi szaknyelv.
Márki Zoltán, a minisztérium főosztályvezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy
a javaslat nem az olajügyek kapcsán fogalmazódott meg, hanem a minisztérium által
kidolgozott korrupcióellenes stratégiába illeszkedik bele. Márki elmondta, a korrupció
és a szervezett bűnözés elleni fellépés minden demokratikus ország elemi érdeke,
aminek politikai vetületei is lehetnek. Ez – Márki szerint – egyfajta megelőzést
szolgál, vagyis a közélet tisztaságának az oltárán feláldoznák a mentelmi jog
egyes vonatkozásait. A szakértő kiemelte: a tervezet kidolgozásánál külföldi példákat
is figyelembe vettek. A módosításnak a gyakorlatban három lehetséges változata van.
Az első változat szerint a korrupciós bűncselekmények esetében az országgyűlésnek
nem lenne lehetősége mérlegelni, hogy kiadja-e a képviselőt, ez automatikusan megtörténne.
A második változat szerint
a bűnüldözés munkájának könnyítése érdekében a jelenleginél szűkebb időkeret
állna a honatyák rendelkezésére, hogy eldöntsék: felfüggesztik-e képviselőtársuk
mentelmi jogát. A harmadik variáció esetén pedig elvi jelleggel az országgyűlés
mondaná ki – adott esetben egy határozatban –, hogy a korrupciós bűncselekmények
esetében kívánatosnak tartja a felfüggesztést. Természetesen, mint azt Márki
elmondta, mindhárom változat konszenzust igényel, és nem pusztán kodifikációs szakkérdés.
A sajtóban megjelent információk szerint a változtatás indokaként Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter azokat az ügyeket jelölte meg, amikor a T. Ház olyan esetekben
sem függesztette fel a mentelmi jogot, amikor a kérdéses cselekményeknek semmi köze
nem volt a képviselő politikai tevékenységéhez. (Például a fideszes Bebes István
magánokirat-hamisítási ügye, vagy a független Szabó Lukács közlekedési szabálysértési
ügye.)
A tervezett módosítás a rendszerváltás óta szinte példátlannak tekinthető abban a
tekintetben, hogy a kormány igyekszik a másik hatalmi ág, a parlamenti szuverenitás
egyik talpkövének tekinthető, a képviselői jogállást alapjában meghatározó
mentelmi szabályokat megváltoztatni. A mentelmi joggal rokon összeférhetetlenségi
szabályokat még 1997-ben Bihari Mihály (MSZP) önálló képviselői indítványára módosította
a parlament, és ebbe a vitába az
akkori MSZP–SZDSZ kormánykoalíció a hatalmi ágak szétválasztásának elvére
hivatkozva szándékosan nem kívánt beavatkozni. Ezzel kapcsolatban Isépy Tamás, a
Fidesz–MPP
országgyűlési képviselője, a Mentelmi Bizottság elnöke a Heteknek elmondta, nem
tartja elfogadhatatlannak, hogy a kormány részéről történt kezdeményezés a képviselői
jogállás módosítására. ,,Ez egy szorgalmas minisztérium, a döntés joga úgyis a
parlamenté, hiszen törvénymódosításról van szó" – véli a képviselő. Isépy
Tamás lapunk kérdésére elmondta, hogy az IM elképzeléseiről neki is csak a sajtóból
vannak információi. Nem tartja szerencsésnek, hogy a minisztériumnak a parlamentről
olyan képe van, "mintha az bűnpártolók gyülekezete volna". "A minisztérium nem
szolgáltatott egyetlen példát, mely indokolná a módosítást" – mondta a képviselő.
Szabó Sándorné, a Mentelmi Bizottság MSZP-s képviselője lapunknak nyilatkozva
elmondta, hogy szintén nem rendelkezik a tervezetről információkkal. A képviselő
eleve nem tartja megfelelőnek azt, hogy a kormány kezdeményezni próbálja a képviselői
jogállás változtatását. "Úgy tűnik, mintha nem a parlamentnek lenne ellenőrzési
szerepe a kormány felett, hanem a kormány diktálna tetszése szerint a parlamentnek.
Valahogy fordítva ülünk ezen az indiánlovon" – mondta a képviselőasszony.
A képviselő kérdésünkre elmondta, felháborítónak tartja a parlament mentelmi ügyekben
folytatott gyakorlatát, amikor nemcsak rágalmazási ügyekben, hanem tisztán közvádas
ügyekben sem függesztik fel a képviselők mentelmi védelmét. A képviselő úgy véli,
hogy a közéleti hangnem eldurvulásában is szerepe van a rossz mentelmi döntéseknek.
Bodor Tibor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezető bírója a
Heteknek elmondta, utoljára az első kormányzati ciklusban volt igen-igen sok rágalmazási
per a politikusok között. Ennek oka legfőképpen az lehetett, hogy nem volt kialakult
politikai kultúra, és a politikai viták magas hőfokán a képviselők sok mindenre
elragadtatták magukat. Az előző két ciklusban a mentelmi jogi kérdésekben azonban más
volt a gyakorlat: rágalmazási, becsületsértési esetekben gyakrabban kiadták az érintett
képviselőt. Ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, hiszen 1998 óta az országgyűlés
egyetlen magánvádas eljárásban sem függesztette fel a képviselő mentelmi jogát a
PKKB illetékessége alá tartozó ügyekben.
2000. 09. 02. (IV/36)
