Balogh László MDF-es honatya, az egyik "küldött", az egész ügyet ma már a
parlament szégyenének tartja. Mint azt lapunknak kifejtette: újabb bújócska után sem
kapott a bizottság érdemi dokumentumokat az ügyben, csak az ellentmondások sora
gyarapodott.
Balogh elmondta: a tanú elismerte a "győzködés" során, hogy őt többen készítették
fel a vallomásra: egy, úgymond, "az igazság feltárásában érdekelt" 8-10 fős
csoport. Ezt az árnyékbizottságot senki sem ismeri, ennek tagjai nem estek át szigorú
vizsgálatokon, céljaik, motívumaik ismeretlenek. (Az olajbizottság tagjai "C" típusú,
igen szigorú nemzetbiztonsági vizsgálatot követően foglalhatták el helyüket a grémiumban.)
Balogh éppen ezért tartja tarthatatlan érvelésnek Pallag azon állításait, hogy azért
nem adja át a dokumentumait másnak, mert nem bízik a képviselőkben és a hivatalos
szervekben, hiszen eközben egy a nyilvánosság által ismeretlen csoport hozzáférhet
az adatokhoz.
Ellentmondásos az is, hogy a tanú korábbi vallomásában – amikor politikusok és
rendőrök neveit mondta el – jegyzeteiből olvasta a "gyanúsítottakat". Az egyik
megyei rendőrvezető keresztnevét pedig következetesen tévesen mondta, miközben állítása
szerint apjával együtt korrumpálták az illetőt. Nehezen hihető, hogy valaki ne tudja
helyesen az éveken keresztül általa "megkent" rendőr keresztnevét – érvel a fórumos
politikus.
Korábban arról volt szó, hogy ez a személy adott át Pallagnak dokumentumot, sőt azt
egyik újság munkatársa látta is, ahogyan cikkében állította. Pallag egy helyen azt
nyilatkozta, hogy illetéktelen személyek nem nézhettek bele a dokumentumokba. A tanúval
folytatott alagsori beszélgetés során viszont az derült ki, hogy írásos anyagot nem
adott át senkinek. "Most az a kérdés, hogy virtuális dokumentumokat látott-e a
virtuális újságíró" – jegyzi meg Balogh, aki nagyon sajnálja, hogy az olajügyek
hátterének valós feltárása helyett – amit rendkívül fontosnak tart – ilyen
zavaros helyzet alakult ki. Szerinte ez a bűnözői körök érdeke, céljuk pedig az
lehet, hogy az emberek ne bízzanak sem a törvényhozásban, sem a rendőrségben, sem az
ügyészségben.
Kóródi Mária, az olajbizottság szabaddemokrata tagja szerint az elmúlt két év
elvadult politikai atmoszféráját mutatják be az olajbizottság körüli történések.
Azt, hogy ma ki lehet állni a nyilvánosság elé bizonyítékok nélküli kijelentésekkel
és akár ellenőrizetlen információk alapján, érzésekre hivatkozva hírbe lehet
hozni közszereplőket. A történtek azt is mutatják, hogy a politikai elitből mára
mintha hiányozna az önmérséklet; az ártatlanság vélelmét figyelmen kívül hagyva
bombasztikus bejelentéseket lehet tenni. Ennek a légkörnek a kialakulásához hozzájárultak
a legnagyobb kormányzópártot érintő, s mindeddig tisztázatlan ügyek: a Kaya
Ibrahim, illetve a Postabank körüli kérdések sora.
"Az olajügyben az okoz zavart, hogy senki sem tudja megmondani, a hírbe hozott
politikusok valóban együttműködtek-e az olajmaffiával, mert a vádat megfogalmazók
nem bizonyították állításaikat" – foglalta össze a Heteknek Kóródi Mária az
olajbizottság eddigi munkájának tanulságait.
A szabaddemokrata politikus – ellentétben Baloghgal – bizonyos szempontból megérti
Pallag bizalmatlanságát, mert a hatóságok eléggé kedvetlenül támogatták munkájukat.
Egy példa: a békési rendőröngyilkosságok ügyében az Országos Rendőr-főkapitányság
illetékese 70 dossziét vitt be a különleges eseteket vizsgáló albizottság ülésére,
amit képtelenség lett volna a képviselőknek átnézni. Más hatóságok pedig
nemegyszer alig vagy késve adtak iratokat. Ugyancsak fokozhatta a bizalmatlanságot, hogy
az olajbizottság ingyenesen hívható zöld számánák a létrehozása érthetetlen
okokból hónapokig húzódott. Köszönhetően Pallag jóindulatú konokságának, a
bizottság mégis tudta végezni munkáját. "Tisztelem Pallag küzdelmét, de azt én
sem tartom jónak, hogy ma már senkiben sem bízik" – tette hozzá a politikus
asszony, aki szerint nem az az aggályos, hogy egy team segítségével végzi Pallag a
munkáját, hanem az, hogy a mai napig nem látott senki konkrét bizonyítékokat.
Mindkét politikus elmondta lapunknak, hogy számtalan bejelentés érkezik hozzájuk.
Mint Kóródi Mária kiemelte: "fertőző jelenség" az, hogy sértett emberek valós
vagy vélt összefüggéseket feltételezve "feljelentéseket" – ezalatt nemcsak
hivatalos feljelentéseket, hanem a politikusokhoz eljutatott sérelmeket, panaszokat is
kell érteni – fogalmaznak meg. Balogh László szerint pedig az jelenti a problémát,
hogy emberek által itt-ott hallott, ellenőrizetlen információk alapján fogalmaznak
meg súlyos vádakat. A hatóságok minden bejelentést csak ellenőrzés után tartanak
felhasználhatónak. Ebben az ügyben úgy tűnik: sok a szóbeszédre alapozott, azóta
sem bizonyított állítás; például rendőri vezetőkről állítólagosan készült
bordélyházi felvételek, amiket azóta sem kerített elő senki.
Karancsi visszamenne rendőrnek
"Most durvul a játék"
Hajdú Sándor
Interjú Karancsi Tibor exrendőrszázadossal, az olajügyek egyik kirobbantójával
– Százados úr, hogy állnak most az ügyei, hiszen Ön majd\' minden rendőri
vezetővel igen éles szóváltásba keveredett azáltal, hogy korruptnak nevezett több Békés
megyei főrendőrt is.
– Tavaly szeptember 20-át követően láncreakciószerűen készítették ellenem
a rágalmazási, becsületsértési ügyeket, feljelentéseket azok az emberek, akik azóta
már vádirat birtokosai. Gondolok itt volt feletteseimre.
– Gyanúsítottként hallgatták ki őket, vagy már konkrét visszaélésekre is fény
derült?
– Már ennél is több, amit ők nyilván fel is panaszoltak mint ártatlan
emberek. Ez egy törvényszer? önvédelmi reflex a részükről, de a panaszukat elutasították,
az eljárást lefolytatták velük szemben, és éppen a héten került át a Fővárosi
Ügyészség Nyomozóhivatalától vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségre.
– Magánháborút folytatott a szeghalmi rendőri vezetőkkel, vagy az országos
olajügyek feltárásának részeként értékeli saját kálváriáját?
– Mindenképp szeretném hangsúlyozni, ahogy már korábban is megtettem, hogy én
nem olajügyet robbantottam ki akkor, hanem saját becsületem volt a tét. Olyan emberek
törtek fölöttem pálcát, akiknek erre csak jogi eszköztáruk és státusuk volt, de
erkölcsi alapjuk nem.
– Mit szól az országos olajügyekhez? Nem "kotyogott" még egyetlen egy rendőr
sem.
– A kívülállók nem ismerik a rendőrséget mint hierarchikus rendszert. Az aktív
rendőrök nagyon sok visszás ügyről tudnak, de különböző eszköztára van erre a
hierarchián alapuló rendőrségnek, hogy befogják az emberek száját, főleg itt, Békés
megyében. Kialakult koreográfia szerint működik. Egyik volt elöljáróm a mai napig
birtokolja székét annak ellenére, hogy hivatali bűnpártolás bűntette miatt eljárás
folyik ellene.
– Berke Imre, a volt szeghalmi kapitány azonban leszerelt. Ezt már eredménynek
tartja?
– Igen, leszerelt, mert úgymond megromlott az idegállapota. Négy éven keresztül
engem a vádlottak padjára ültetett. Ehhez képest ő csak két hónapig bírta a jogos
és jogi alapokon nyugvó procedúrát.
– Kerüli a nyilvánosságot?
– Nem bujkálok. Ma is forgattam az egyik kereskedelmi tévével Szeghalmon. Nem győzöm
fogadni az emberek köszönését, gratulációját, támogatását. Hátul is kinőtt a
szemem közben. Erre mondta az egyik barátom, hogy olyan óvatos vagyok, mint nyúl a körvadászaton.
– Akkor Pallag úrral is jó a kapcsolata?
– Természetesen.
– Mit lát az olajügyekben, lesz belőle még nagyobb botrány?
– Most kezd durvulni a játék. Én mondtam is Pallag úrnak, hogy szériában
jelentik fel, akiknek kimondja a nevét. Velem is ugyanezt csinálták. Nem arról ismerik
ezeket a politikusokat, hogy kiálljanak, és azt mondják: "Amiről itt szó van velem
kapcsolatban, az mind igaz."
– Megkérdezhetem, hogy most miből él?
– Huszonnégyezer forint munkanélküli járadékot kapok, meg a feleségem fizetéséből.
Semmi munkahelyem nincs, nem is lehet. Munkaügyi perem folyamatban van.
– Vissza akar menni rendőrnek?
– Igen. Tizenhat év alatt életformámmá vált. A kollégák pedig visszavárnak,
naponta biztosítanak erről.
2000. 07. 01. (IV/27)
