Idén tizenöt kórházi fertőzésjárványt regisztráltak, amelyek tizenegy halálos
áldozatot követeltek. Tavaly negyvenkét járványt jegyeztek, 4429 fertőzöttel. Ternák
Gábor, a Magyar Járványügyi Egyesület elnöke a Heteknek elmondta, hogy bár az
adatok nagyon szomorúak, nincs bennük semmi rendkívüli. Régóta ilyen rossz a
helyzet, csak eddig nem kapott ilyen nyilvánosságot. Az esetek nagy tanulsága, hogy az
ilyen fertőzéseket komolyan kell venni. "Magyarországon nincsenek az egész országot
átfogó védekezési koncepciók. Bár a fertőzéseket teljesen elkerülni nem lehet, de
odafigyeléssel, szervezéssel hatékonyan tudnánk védekezni. Nem beszélve arról, hogy
a hatékony védekezési rendszer kiépítésének költségei az utókezelés költségeinek
csupán hat százalékát tennék ki" – érvelt Ternák.
A védekezési rendszer kiépítésének állomásaként januárban megalakult az Infekció
Bizottság. Ez egy fertőzési szakemberekből álló szervezet, amely koordinálni tudná
a védekezést, de létrejöttük óta a minisztériumtól nem kaptak sem támogatást,
sem visszajelzést. Ternák szerint egy ilyen szervezet sokat tudna tenni, kezdve az
adatgyűjtésen, kórházak kontrollálásán át egészen az orvosok oktatásáig.
Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ igazgató főorvosa elmondta, hogy a kórházi
járvány kialakulásának két oka van. Egyrészt a kórházakban sokkal nagyobb gyakorisággal
keringenek az ezt kiváltó kórokozók, másrészt a betegek immunállapota legtöbbször
jóval rosszabb az átlagosnál. Így olyan baktériumok, amelyek az egészséges
embereknek nem okoznak panaszokat, számukra halált is okozhatnak.
Mindezekre legjobb példa a székesfehérvári és a gyulai kórházban tizenegy ember halálát
okozó MRSA baktérium. Ezt a gennykeltő baktériumot a legtöbb ember a vérében, orr-
és torokváladékában hordozza mindenfajta klinikai tünet nélkül. De ugyanez a kórokozó
felelős a pattanásokért is. A probléma akkor alakul ki, ha az ezeket az apró fertőződéseket
okozó baktérium a vérbe kerül, s így vérmérgezést okoz. Ráadásul néhány speciális
antibiotikumon kívül az MRSA-nak nincs hatékony ellenszere. Érdekes momentum, hogy ha
a fehérvári kórháznak nem lett volna MRSA-figyelő rendszere, ki sem derült volna,
hogy a baktériumnak köze van a halálesetekhez.
Straub Ilona szerint az ilyen betegségek megelőzésében nagyon fontos lenne mindazoknak
a higiénés szabályoknak a betartása, melyek a kórházi környezetben eleve kritériumok.
Abban az esetben pedig, ha felbukkan ez a baktérium, még az előbbieknél is szigorúbb
rendszabályok alkalmazására volna szükség.
Ternák Gábor szerint a jelenlegi kórházi higiénés viszonyok messze nem megfelelőek.
A kórházak olcsó tisztítószereket vesznek, amelyek nem biztos, hogy elpusztítják a
baktériumokat, mindemellett spórolnak a takarítónői állásokon is. "Elfelejtik,
hogy antibiotikumokkal nem lehet pótolni egy jól dolgozó takarítónőt" – mutatott
rá a szakértő.
A probléma megoldására az Epidemiológiai Központ egy módszertani ajánlás kiadását
tervezi, amely – mint ahogy Straub Ilona elmondta – felvázolja, hogy a kórházak
hogyan előzhetik meg a fertőzéseket, és mit kell betartaniuk ahhoz, hogy a veszélyt
csökkentsék.
2000. 07. 22. (IV/30)
