A januári ciánszennyeződés következtében 1241 tonnával fogyatkozott meg a Tisza
halállománya. Az idegenforgalom visszaesése miatt a vendéglátásból élő
vállalkozások sora ment csődbe, a Tisza környéki települések és üdülők
ingatlanárai lezuhantak, így a környéken lakók megélhetési lehetőségei súlyosan
károsodtak.
Többek között ezen alapul a Magyarországot képviselő ausztrál ügyvédek 108
millió dolláros kártérítési igénye, amelyet kedden jelentettek be – az
időközben csődöt jelentett – Esmeralda bányatársaság hitelezői közgyűlésén.
Bár a jogászok bíznak benne, hogy a cég biztosítása fedezni fogja a magyar
kárigényt, a bányavállalat csődbiztosa értetlenül áll a kártérítés nagysága
előtt. Mint a távirati iroda munkatársának elmondta: "Ha az igény jogilag megáll a
lábán, akkor az Esmeraldának semmiképpen sincs elég vagyona a teljesítésre."
Véleménye szerint a vállalat biztosítási kötvénye sem segít, hiszen a magyar
kormány kárigénye nem elég részletes ahhoz, hogy a cég a biztosítóhoz fordulhasson
vele.
A bányatársaság márciustól csődeljárás alatt áll, ezért nem perelhető.
Magyarország az igényével így fedezetlen hitelezőnek számít. Ez a hitelezők
rangsorában nem számít előkelő helynek, mivel a fedezett hitelezők elsőséget
élveznek vele szemben.
Nem így a Páneurópai Jogász Unió, amely a ciánszennyezés két kárvallottjának
nevében polgári peres eljárást kezdeményez a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a
romániai Aurul vállalat ellen. Mayer Erika a PJU elnöke lapunknak elmondta: ezzel a
precedensérték? perrel azt akarják elérni, hogy a bíróság mondja ki, hogy az Aurul
vállalat a felelős a ciánszennyezésért, és ezért köteles megtéríteni az okozott
kárt. Így megteremtenék a jogalapot a további kártérítési perek számára. Az
elnök asszony bizakodó az eredményt illetően, hiszen – mint mondta – az Aurul
működik, vagyis a kártérítési igény végrehajtása megoldható.
A Tiszáról szóló riportunk: A Tisza
"felkönyököl"
Füstös Gábor a Kormánybiztosi Hivatal szakértője a Heteknek elmondta,
hogy a bonyolult módszerekkel kiszámított 29 milliárdos kártérítési igény a
védekezés költségeiből, a kárelhárításból, az okozott ökológiai kárból és
ezek helyreállítási költségeiből tevődik össze. Mindehhez hozzájárulnak az olyan
közvetett károk is, mint például a turisták és a horgászok távolmaradásából
fakadó idegenforgalmi bevételkiesés.
2000. 07. 15. (IV/29)
