A dokumentum a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás legújabb
trendjeit és az erre vonatkozó nemzetközi egyezmények betartását elemzi. Az értékelés
Magyarországról elismerően szól, bár aggodalmat keltő jelenségekre is felhívja a
figyelmet. Az INCB hazánkkal kapcsolatban például pozitívumként említi, hogy
elfogadták az új kábítószer-ellenőrzési törvényjavaslatot. A bizottság külön
örömmel fogadja, hogy a magyar kormány a továbbiakban sem szándékozik engedélyezni
az elkobzott, illetve illegálisan termesztett ópium felvásárlását. Ugyanakkor felhívja
arra a figyelmet, hogy az eddig inkább tranzitország szerepét betöltő hazánkban
emelkedtek az illegális kábítószer-felhasználással kapcsolatos problémák.
Az elemzésből többek között az is kiderül, hogy 1999-ben a nemzetközi ópium-előállítás
mértéke rekordot döntött (4600 tonna), Kína vált az amfetamin-típusú serkentőszerek
fő regionális előállítójává, illetve, hogy Ausztráliában a heroint elsőként
kipróbálók átlagos életkora 18 év alá csökkent.
Az INCB éves jelentéseiben a helyzetértékelésen túl minden alkalommal egy főtémát
is áttekint külön fejezet formájában. Míg az előző években a pénzmosás és a
nemzetközi ellenőrzési rendszer szerepelt kiemelt témaként, addig idén a gyógyszerként
használatos anyagok hozzáférhetősége a rászorulók számára. A jelentés nyilvánosságra
hozatalának alkalmából Szendrei Kálmán, az ENSZ kábítószer-ellenes programjának
szakértője ezzel kapcsolatban elmondta: az illegális piacokon jelentős mennyiség? kábítószer
lelhető fel, viszont a fejlődő országokban sokan nem jutnak hozzá a fájdalom csillapítására
szolgáló morfiumhoz vagy ópiumhoz.
Ellentétben azzal a 10-15 országgal, ahol a túlzott gyógyszerszedés okoz gondot, a
világ 120 államában egyáltalán nem regisztráltak legális ópiát-fogyasztást. Ez
nemcsak gazdasági okokkal magyarázható – hiszen ezek közé az országok közé
tartozik Japán is –, hanem a kormányok és az orvostársadalom elzárkózásával.
Szendrei Kálmán szerint ezen az ópiátokkal szemben indokolatlanul szigorúan fellépő
ellenőrzési rendszer felülvizsgálatával, az alkalmazásuktól túlzottan félő
orvosok képzésével és gazdasági segítséggel lehetne változtatni.
Külön hangsúlyt kapott még az idei jelentésben a kannabisszal (kenderrel) kapcsolatos
problémakör. Az INCB szerint egyes nyilvánosság előtt zajló viták azt a látszatot
keltik, hogy a kender ártalmatlan, sőt megannyi hasznos gyógyászati tulajdonsága van.
A melegházi termesztés Nyugat-Európában és Dél-Európában megnövelte a hozzáférhetőséget,
ami elnéző magatartással párosulva fokozott fogyasztáshoz vezetett.
2000. 02. 26. (IV/9)
