Lengyel három fő pontba foglalta össze, hogy a Fidesz-MPP mit kívánt a kormányzás
elején elérni, és abból mit miért nem teljesített. Elsőként kiemelte, hogy az úgynevezett
politikai kijáró-klientúra rendszer ígért felszámolásába nagy energiával belekezdő
Orbán-kormány csak azt érte el, hogy saját embereit ültette azokba a posztokba, ahol
korábban szerintük aparatcsikok dolgoztak. Ironikusan megjegyezte: a különbség csak
az, hogy a politikai pókhálóba az ötvenéves, pocakos, joviális urak helyett 28-30 éves
magas, rideg tekintet? fiatalemberek ültek. A hálózat – kis stílusbeli változásokkal,
de az eredmény tekintetében – maradt a régi.
Többek között ennek is köszönhető, hogy az ígért egészségügyi és adózási
reformok, illetve autópálya- és hídépítési projektek elmaradtak. A politikai
tisztogatások miatt szakmailag sokkal rosszabb, "leépült" közigazgatási gárda áll
ma a kormány rendelkezésére, amely nem tud értékelhető koncepciókat, javaslatokat
letenni az asztalra. A politika egyszerűen szétverte a szakapparátust – érvelt
Lengyel. A harmadik fő területként a kormányzás módjának megváltoztatását emelte
ki. Mint mondta: Antall József és Horn Gyula egykori miniszterelnökök konszenzusos,
egyezkedő kormányzási technikát alkalmaztak, míg Orbán a koncentrált, erős, központosított
módot választotta. Erre hozta létre a kancelláriát, ami azonban nem képes ezen elvárásokat
teljesíteni. Önmaga csapdájába esett a kormány.
Elek István szerint egyes angolszáz demokráciákban sokkal nagyobb arányú személycsere
történik kormányváltásnál, mint Magyarországon történt az Orbán-kormány ideje
alatt. Szerinte a demokrácia alapértékeit veszélyeztette már az a "hálózat",
ami működött hazánkban. Elek kiemelte: szét kell választani a klientúra és a
patronázs kérdését. Egyébiránt hangsúlyozta: nem történt rossz váltás, amit többek
között bizonyít, hogy az APEH hatékonyabb lett, illetve csökkent a bűnözés. A kormányzás
is hatékonyabb, mint a korábbi ciklus idején. A szakember-elvándorlás oka az is, hogy
a piaci szférában jobbak a fizetések – tette hozzá.
A politikai hangnem eldurvulásának okaként a kormányfő-tanácsadó a "hatalmas érdekkülönbözőséget"
nevezte meg a korábbi elit és a jelenlegi politika között. Lengyel replikája szerint
2000-ben erről nem lehet szó, hiszen a magánosítási folyamatok a rendszerváltás
elején lezajlottak. "Miért kell elvadultan felkorbácsolni az indulatokat kommunistázással
és zsidózással? Miért kell úgy fogalmazni, hogy csak mi képviseljük a magyarság érdekeit,
miközben a gazdasági konszolidáció zajlik?" – érvelt Lengyel László. Elek, aki
elsősorban az ellenzéket tette felelőssé a hangnemért, elismerte, hogy azért "két
félen múlik a dolog".
Elek szerint az Orbán-kormánynak szerencsésebb lett volna az egyhetes parlamenti ülésezésnél
maradnia, mert a döntéseket a jobban érvelő kormánypártiak a közvetítés nyilvánosságát
felhasználva sikeresebben tudták volna kommunikálni. A közíró-tanácsadó arra a
hallgatói kérdésre, hogy az új lakástámogatási koncepció csak a tehetősebbeket támogatja,
elismerte: a program korrekcióra szorul. Mint mondta: már dolgoznak is ezen.
2000. 02. 26. (IV/9)
