A visszaéléseket a Mecseki Kultúrpark új igazgatója, Egyházi
István vélte felfedezni, aki Lemle Zoltán - az állatkert
jelenleg felfüggesztett igazgatója -, valamint Szabó László
csoportvezeto ellen tett feljelentést a pécsi városi rendorkapitányságon.
A gyanúsítottak ellen a napokban többek között sikkasztás,
természetkárosítás és számviteli fegyelem megsértse miatt
indult eljárás. Egyházi István a történtekrol a következoket
mondta a Heteknek: "Az állatkertben tett ellenorzéseim során
többször tapasztaltam, hogy a takarmánytárolókból feltunoen
rövid ido alatt tunnek el a szemes takarmányok, valamint a
takarmányhús is hetente tonnás mennyiségben fogy. Feltunt az
is, hogy bizonyos állatok - szarvasok, ozek, vaddisznók -
szaporulatainak értékesítése után járó bevételek nem
jelennek meg a könyvelésben. A dolgozóktól származó értesüléseim
is megerosítették azt a gyanúmat, hogy az állatkert vezetoi
súlyos visszaéléseket követnek el."
Az új igazgató azzal is vádolja a volt vezetoket, hogy az állatkertben
vadásztatást is folytattak. Többek között ennek az áldozata
lett az a Csoki névre keresztelt kifejlett hím barnamedve, amit
záróra után németül beszélo, vadászruhába öltözött külföldiek
lottek le ketrecében. Az állatot ezután az állatkerti dolgozókkal
kihúzatták a közeli erdobe, majd - mint a nagy zsákmánnyal
- lefotóztatták magukat. Az állatkert korábbi vezetése
megfelelo anyagi ellenszolgáltatást kapott ezért, aminek természetesen
a könyvelésben nincs nyoma - mondta el Egyházi István.
Lemle Zoltán volt igazgató a vadásztatás tényét cáfolta,
mint elmondta, a medve eltávolítása régóta szerepelt az intézmény
tervei között, mivel azt túlszaporulatként kezelték.
Szabó László leváltott csoportvezeto a TV2-nek adott interjújában
azt taglalta, hogy a medve megvan, csak más névre keresztelték.
A média információi szerint Szabónak egyébként saját
szarvasfarmja van, amelyen gyakran megfordult az állatkert
tulajdonát képezo teherautó az állatkert tárolójából származó
takarmánnyal. A sofor elmondása szerint ilyenkor a menetlevélre
mást kellett írnia, mint a valódi úti cél. Szabó a dolgozóknak
azt mondta, hogy a takarmány az övé, csak a tárolás miatt
hozatta be az állatkertbe. A dolgozók elmondása szerint a
vezetok gyakran megfélemlítették oket, így kényszerítve
ki különbözo kínos munkák elvégzését. Rodics Katalin, a
Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának
osztályvezetoje lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a pécsi
állatkertet régóta sötét foltként tartják nyilván a
magyarországi állatkertek között, és többször jelezték az
illetékeseknek, hogy Pécsett nem mennek jól a dolgok. Mint
mondta, az állatkertek többnyire oktatási célokat szolgálnak,
a pécsi azonban csak akkor szolgálta volna ezt, ha a ketrecekre
kiírták volna, hogy "így nem szabad állatot tartani".
Mivel az állatvédelmi törvény csak ez év elején lépett hatályba,
ezért a felmerülo szabálytalanságokkal szemben nem tudtak
fellépni. A medve leölése azonban mindenképpen szabályellenes
volt, mivel az 1996-os természetvédelmi törvény értelmében
erre engedélyt kellett volna kérni.
Ha a medve bármely testrészét külföldre szállították,
akkor az a washingtoni egyezményt is sértette, amely a védett
állatok nemzetközi kereskedelmét szabályozza. A hazai állatvédelmi
törvény eddigi hiányában a pécsiek büntetlenül adtak el
magánszemélyeknek is vadállatokat, amit más állatkertek
etikai szabályok miatt nem tettek. Nem hivatalos értesülések
szerint a pécsi állatkert amolyan tranzitállomás volt a védett
fajok nemzetközi kereskedelmében, mivel közel volt Jugoszláviához,
ahonnan könynyen behozhatták az értékes állatokat - mondta
Rodics.
1999. 08. 07. (III/31)
