Transzparens-komunikáció Fotó: Vörös Szilárd
Mint decemberi lapszámunkban írtunk róla, a különféle szakszervezeti tömörülések
között elindult a párbeszéd egy esetleges összefogásról. Az akkori nyilatkozatok
február–márciusra ígértek szakszervezeti megmozdulásokat, azzal indokolva, hogy a közszféra
alkalmazottai ez idő tájt szembesülnek az 1998-as béremelések készpénzben mérhető
hatásával. A Hetek úgy tudja, hogy a demonstrációkkal azért is vártak eddig, mert a
szakszervezeti szférában volt egy bizonytalanság a mozgalmak valóságos támogatottságát
illetően. Vártak arra is, hátha az eddig velük szemben "hűvösen" viselkedő kormányzat
hajlik a kompromisszumra. Mivel legutóbb a Stumpf István kancelláriaminiszterrel
folytatott tárgyalás nem járt sikerrel, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
(SZEF) demonstrációt szervezett. A szakszervezetek problémája, hogy Stumpf egy
csomagban kívánta a rájuk nézve kedvező és hátrányos kérdéseket elfogadtatni.
"A kormány becsapta a közszférában dolgozókat" – hangsúlyozták a szónokok. A
tüntetők petíciót nyújtottak be az Országgyűlésnek és a Magyar Köztársaság
kormányának címezve. Szerintük a közszolgálatokat sújtó pénzügyi politika és a
fűnyíró-elv? létszámcsökkentés mellett más is szárad a kormány lelkén: az állampolgárokat
megillető közszolgáltatások csökkentése, a Munka Törvénykönyvének munkavállalókat
hátrányosan érintő módosítási terve, a szakszervezetek törvényes jogainak csorbítása,
az érdekegyeztetés gyengítése és a nyugdíjasoknak a nyugdíjtörvény módosításával
történt "becsapása".
"Jelzés volt a kormány számára, hogy a szakszervezeteket nem lehet megosztani" –
Szatmári Gábor, a SZEF sajtófőnöke így foglalta össze a tüntetés tanulságát.
Ezzel a szakszervezetek azt fejezték ki, hogy elutasították a kormány által tervezett
fókuszált fizetésnövelést. Követelik az egész közszolgálati szféra számára az
ötszázalékos reálbéremelést. A sajtófőnök lapunknak elmondta, hogy az EU-ba való
integrálódás egyik feltétele az, hogy a tagországokban lévő átlagkeresetek kétharmadára
kell felfejleszteni a jövedelmeket. A jelenlegi közalkalmazotti átlagkereset az EU-ban
szokásosnak maximum 15-20 százaléka.
A kormány részéről szerdán érkezett válasz a tüntetésre. Orbán Viktor kormányfő
elkésettnek tartotta a rendezvényt a következők miatt: kevés olyan ember van
Magyarországon, aki ha magasabb bért követel, ne jogos igényt fogalmazna meg. Úgy látja
ugyanakkor, hogy miután az éves infláció várhatóan 11 helyett 9 százalékos lesz,
az idei reálbér-növekedés nagyjából megfelel a szakszervezetek őszi követelésének.
"Emellett úgy látom, hogy a demonstráció némileg idő utáni, mivel az országgyűlés
elfogadta a költségvetést, amin már nem lehet érdemi változtatásokat végrehajtani"
– hangsúlyozta.
Lapunknak egy szakszervezeti vezető elmondta: uniós követelmény a szakszervezeti jogok
tiszteletben tartása és ezen a területen egyfajta béke elérése, ezért bizonnyal
jelzések fognak érkezni Nyugatról. Szakszervezeti körökben úgy tartják, hogy a kormánynak
az ezzel a szférával foglakozó szaktanácsadói kisebbnek gondolták a szakszervezetek
erejét, illetve történelmi okokból könnyebben megoszthatónak tartották őket. Szakértőnk
szerint a szakszervezetek "keményebb diók" a vártnál, s a hétvégi demonstrációval,
illetve a Stumpf-csomag elutasításával a kormányzatnak feladták a leckét.
1999. 03. 27. (III/12)
