Interjú Tamás Pállal, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatójával
1998. 12. 31.
– Milyen helyzetben vannak ma a vidéki régiók, hiszen a kormány hangsúlyozottan
a vidék pártjának is tekinti magát. Miből fakad ez a vonzódás? Politikai stratégia
vagy valami más?– Magyarországon a századfordulón alakult ki a sajátos főváros-vidék ellentét:
a főváros a liberális, a vidék pedig a konzervatív politikai pártok fő programpontjává
vált. A modernizáció folyamata főként Budapesten és néhány nagyvárosban kezdődött.
Ebben az időszakban a még nem modern vidék elutasította a modern Budapestet, és ez a
sajátos szóbeli szembenállás megmaradt, miközben a világ változott, és mára a vidék
is modernné vált. Úgy tűnik: a Fidesz, amely magát a magyar konzervatív hagyományokat
megtestesítő pártnak vallja, egyszerűen belelépett ebbe a hagyományba, és megismétli
ugyanazokat a premodern korszakból származó jelszavakat: "Mi a vidékért vagyunk."
"Mi a vidék Magyarországa vagyunk.".
Másik eleme ennek a jelenségnek, hogy létezik Budapesten a szellemi elitnek egy sajátos
szalonja. A magyarországi gazdasági, politikai, kulturális és tudományos elit aránytalanul
nagy része Budapesten összpontosul, ami a magyar történelmi mintákból fakad. A
helyhatósági választások világosan tükrözték, akárcsak a közvélemény-kutatások,
hogy ezekben a fővárosi szalonokban – nevezzük így – a Fidesz nem népszerű. Tehát,
amikor a Fidesz vidékpártinak nevezi magát, akkor azt is mondja, hogy "engem nem
vettek be az elmúlt nyolc évben ezekbe a budapesti szalonokba, és ezért én ellenséges
vagyok velük szemben". – A kormányváltás nyomán kialakult politikai átrendeződés milyen módon érintette
a vidéket?– Az átrendeződés a vidéki politikában kevéssé jelentkezett. A Fidesz markáns
politikai erőként a lemaradó térségekben, mint például Debrecenben igyekszik egy
sajátos "mintamodernizációs" modellt, ha úgy tetszik, egy Budapesttel szembeni másik
magyar főváros kontúrjait felrajzolni. Érdekes módon ilyen kísérletek mindig voltak
a modernizáció előtti időszakban, amikor Budapest "a bűnös város", "a liberális",
"az idegen eredet?", "a vörös", "a zsidó" jelzőket kapta. Debrecen egy
sajátságos ellenpólus szerepét kaphatja ebben a modellben mint eredeti "mélymagyar"
vidék. Azt kiemelném: a konzervatív kormányzat nem ebben a kategóriarendszerben
dolgozik, de ez is része a dolognak. Másrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy
a kormányzati ciklus első fél évében vagyunk. A Fidesz azokat a városokat bizonyára
jobban szereti, amelyekben önkormányzati hatalommal is rendelkezik, de ez egyelőre csak
a nyilatkozatokból látszik. Ki fog derülni, hogy az a fideszes város egy akaratközpontú,
kemény várospolitikába kezd-e ellenfelek kiseprűzésével, visszaszorításával,
falhoz szögezésével, ahogy ez országos szinten történik, avagy továbbra is átlagos
magyar városként működik. – A média területén is változások tapasztalhatóak, több önkormányzati médiában
fejcserék voltak. Hogyan látja Ön az elmozdítások hátterét? Mennyire vannak kiszolgáltatva
az egyes médiumok a helyi vezetésnek?_– A megyei lapok külföldi tulajdonosai majdnem mindenütt egy sajátságos,
politikamentes, a politikai publicisztikától teljesen megtisztított, helyi hírcsokorból
álló újságot akarnak. Ezekkel a rövid tényközlésekkel egy úgynevezett szolgáltató
újságírást honosítanak meg, ami nem foglal állást, még az országos ügyek helyi
lecsapódásában sem. Ez pedig nagyon jól jön a kormánynak. Ráadásul a Fidesz jobb
pozícióra tett szert a vidéki újságíró-társadalmon belül, mint Budapesten. Ha
viszont a kormány a központi közszolgálati médiákat erőteljesen egy irányból
befolyásolja, ebben az esetben a helyi média is átpolitizálódik, felértékelődik.
Az önkormányzatfüggő sajtónál ez jelentkezni fog.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.