Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
(OIT) elnöke szerint a kormány terve viszont úgy is felfogható, mint az Alkotmányban
deklarált bírósági rendszer működésének az akadályozása, ezért az elnök
Alkotmánybírósághoz fordul. Az OIT november 4-i rendkívüli ülésén a tíz
bíróból és öt delegált tagból álló testület a kormány döntése ellen
szavazott. Az ülés után a Legfelsőbb Bíróság elnöke kijelentette: "A kormány
visszaél a joggal." Az OIT szokatlanul éles hangú levélben reagált a Kormány
kezdeményezésére. A miniszterelnökhöz eljuttatott állásfoglalás leszögezi: "a
kormány előterjesztése egyetlen olyan elemet sem tartamaz, amely azt támasztaná alá,
hogy a hatályos törvények végrehajtása, az ítélőtáblák működésének
megkezdése veszélyeztetné a jogbiztonságot. Ellenkezőleg, a jogbiztonság sérelmét
az ítélőtáblák felállításának indokolatlan elhalasztása jelentené."
A Kormány november 5-i ülésén az OIT véleménye ellenére tartotta magát korábbi
döntéséhez, új elem azonban a kormány álláspontjában, hogy az országgyűlésnek
már benyújtott költségvetési javaslaton felül további 450 millió forintot kíván
juttatni a helyi bíróságok megerősítésére. Szakértők már most felhívják a
figyelmet arra, hogy ez az összeg nem elegendő ahhoz, hogy a helyi bíróságok
helyzetében érdemi javulást eredményezzen, arra azonban talán elég lesz, hogy a
helyi bíróságok bírái és a bírósági vezetők között ellentéteket gerjesszen.
Az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának csütörtöki ülésén a
kormánypárti képvielők elzárkóztak attól, hogy a bizottság, Hack Péter (SZDSZ)
indítványának megfelelően, még a kormányzati döntés előtt meghallgassa a kormány
álláspontját, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. A
javaslat ugyan megkapta a házszabály szerint szükséges kétötöd arányú
többséget, a kormánypárti többség azonban a meghallgatásokat későbbi időpontra
halasztotta. Ezt követően a szocialisták és a szabaddemokraták kivonultak az
ülésről.
Az igazságszolgáltatási reform részeként tavaly nyáron határozta el az
Országgyűlés az ítélőtáblák felállítását, melyek Budapesten, Szegeden és Pécsett
működnének. A táblabíróságok létrehozásával a jelenlegi háromszintes bírói
rendszer (helyi és megyei, valamint Legfelsőbb Bíróság) négyszintűvé válna: a
bonyolultabb ügyek rögtön a megyei bíróságokra kerülnének, ahonnan az ítélőtáblákhoz
lehetne fellebbezni. Így a helyi bíróságoknak kevesebb és egyszer?bb ügyekkel
kellene foglalkoznia, ami meggyorsítaná ezek elintézését. Másrészről a reform a
Legfelsőbb Bíróság (LB) tehermentesítését is jelentené. A bírósági
szervezetrendszer átalakítására azért van nagy szükség, mert jelenleg egy helyi bíróságon
dolgozó bírónak egyszerre több száz ügy van a kezében, ami lehetetlenné teszi a
gyors elintézést. A jobb munkamegosztás csökkentené az egy bíróra jutó ügyek számát
és ezzel meggyorsítaná a perek befejezését. (Z. O.)
1998. 11. 07. (II/45)
