A fertőzésveszély miatt nem tanácsos fürödni az élő Dunában – tájékoztatta
lapunkat Csanády Mihály, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet
osztályvezetője, aki hozzátette, hogy ez a megállapítás nem vonatkozik a Duna zárt
holtágaira, ahol általában fertőzés veszélyével nem, vagy csak kisebb mértékben
kell számolni. A legnagyobb kockázata a fürdőzésnek a Budapest alatti részeken van,
ugyanis a megapolisz szennyvizének 80 százaléka tisztítatlanul folyik a Dunába.
A Balaton vize viszont kifejezetten jó minőségűnek tekinthető. Átmeneti
szennyeződést csak helyi jelleggel, általában a fürdőhelyek hiányos higiéniai
felkészültsége okoz. A medencés fürdők vízminőségi helyzete a nyugati
országokéhoz képest nagyon rossz, mivel csak a fürdők 30 százaléka rendelkezik a
szükséges víztisztító berendezésekkel.
Radó Dezső, a Levegő Munkacsoport szakértőtestületének elnöke kifejtette:
Magyarországon hozzávetőlegesen 800 kilogramm levegőben található szennyező anyag
jut évente egy lakosra, ami széndioxid nélkül "csak" 300 kilogramm lenne. A
légszennyezettség mértéke Budapesten a legaggasztóbb, a nagy autós forgalom miatt
ezt a területet éri a hazai légszennyeződés 20 százaléka, miközben az ország
összterületének 0,5 százalékát teszi csak ki. Sokat segítenek a növények, hiszen
ismert légtisztító funkciójuk mellett párologtatásuk során akár 7-8 Celsius-fokkal
is hűthetik a levegőt.
Kalmár Györgynétől, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati tájékoztató
munkatársától megtudtuk, hogy a hónap eleji hőhullámot egy magas nyomású légköri
képződmény, úgynevezett anticiklon okozta. Ez a hullám azonban nem tekinthető
rekordnak még Magyarország "éghajlat-történetében" sem, hiszen 1927. június
3-án Szegeden 36 fokot is mértek, szemben az idei csúcstartó Bácsalmással, ahol
hétfőn 35,4 fokot mutatott a hőmérő. Az OMSZ munkatársa kifejtette: a hőhullámot
nem annyira a klímaváltozás, mint az éghajlat-ingadozás okozta, illetve okozza. Ami a
továbbiakat illeti, úgy tűnik, most éppen egy ciklonsorozat elébe nézünk, mely
változékony időjárást – mint amit tapasztalunk is – produkálhat a nyáron.
A folyami fürdőhelyek többsége a bakteriológiai szennyezettség miatt
fürdésre alkalmatlannak bizonyult. Ez vonatkozik a Duna egészére, a Rábára, az
Ipolyra, a Tisza felső szakaszára – kivéve Tiszadobnál –, a Tisza alsó
szakaszára, a Túrra, a Hernádra, a Körösökre – kivételt képez a Hármas-Körös
Kunszentmártonnál – és a Marosra. Fürdőzésre megfelelő a Bodrog vízminősége
Sárospataknál, a Dráva Barcsnál, a Mosoni-Duna Győr felett (Aranypart). Állóvizeink
többségének vízminősége alkalmas a fürdőzésre, kivételek voltak: a
Duna-holtágak Adonynál és Dunaújvárosnál, a Fadd-Dombori holtág – a szabadstrand
kivételével –, a Kamarás-Duna, a Holt-Tisza Mártélynál és Lakiteleknél, az atkai
Tisza-holtág, a Kettős-Körös dánfoki holtága Békésnél, a Hármas-Körös
templomzugi holtága, a Ráckevei-Dunaág – kivéve Makádnál és Tassnál. A tavak
közül átmenetileg több ponton nem felelt meg a Hévízi és a Velencei-tó minősége,
a Budapest környéki kavicsbányatavak közül az őrbottyáni, a fóti, a veresegyházi,
a gyömrői, a dunaharaszti, a délegyházi IV., a pócsmegyeri és a taksonyi tóé. A
Fertő-tó és a Balaton vízminősége általában kiváló és megfelelő volt.
1998. 06. 20. (II/25)
