hetilap

Hitchcock 1899 augusz­tusában Leytonstone-ban (ma London része, akkoriban Essexhez tartozott) született, háromgyermekes család legfiatalabb tagjaként. Szülei, William és Emma Jane egy jól menő zöldségkereskedést üzemeltettek. Rendkívül szigorú, ír katolikus családban nevelkedett fel. Ez a tény, valamint a már kisgyermekkorában jelentkező elhízása, amely a magányosságig elszigetelte, egész pályafutását alapjaiban határozta meg. Szülei drasztikus nevelőeszközei repertoárjában olyanok is szerepeltek, mint például „önkéntes” rabosítás: édesapja, elküldte a fiút a rendőrségre egy kis cetlivel, hogy rossz viselkedése miatt zárják fogdába tíz percre. Édesanyja sem kímélte: néha büntetésből órákig az ágya mellett kellett állnia mozdulatlanul. Sosem tudta kimutatni az érzelmeit Hitch iránt, mivel nem ő volt a kedvenc gyereke. Egy alkalommal még a neki szánt karácsonyi ajándékot is elcserélte az utolsó pillanat­ban a testvéréével. A szülő személyisége később a Psycho című filmben is előkerül, ahol Norman Bates akarnok anyjának jellemét Hitchcock a saját édesanyjáról mintázta.

Az ifjú lelke a kemény vonalas jezsuita középiskolában, a St. Ignatius College-ban sem tudott felszabadulni. A középiskola befejeztével mérnöki tanulmányokat folytatott. Átlagos tanuló volt, ugyanakkor remekül rajzolt. Tizenöt éves kora után, édesapja halálát követően azonban kénytelen volt munkába állni. Műszaki rajzolóként helyezkedett el egy távíró és kábelgyártó cégnél. Elkezdte szerkeszteni a cég belső, dolgozóknak szánt magazinját, amelyben már korán megmutatkoztak írói ambíciói.

A filmvilág iránti érdeklődése ekkortájt kezdődött, kedvelte a mozit és a színházat. 1920-ban sikerült is elhelyezkednie a filmiparban. A Famous Players-Lasky Corpoationben (a híres Zukor Adolf amerikai cégének brit leányvállalatában) kapott munkát: kezdetben némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta, majd később fordította és írta is őket. Öt év alatt emelkedett fel ebből a pozícióból a produceri magaslatra. Ezalatt egyszerre volt szövegkönyvíró, rendezőasszisztens, vágó és díszlettervező. Sok technikai bravúrt tanult két kedvenc rendezőjétől, Fritz Langtól és David W. Griffith-től. A némafilmek idejében kezdődött karrierje a hangosfilmek korszakában is töretlenül folytatódott.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek