Jack Roosevelt „Jackie” Robinson 1919. január 31-én, ötödik gyermekként, a Georgia állambeli Cairóban látta meg a napvilágot. Féléves volt, mikor apja elhagyta a családot, majd nem sokkal ezután egyedülálló édesanyjukkal Kaliforniába költöztek. Sporttehetsége már a középiskolai évek alatt megmutatkozott. Tagja volt az iskolai labdarúgó-, kosár- és baseballcsapatnak, de atlétikában is kimagasló eredményeket ért el; nyert távolugróversenyt és tenisztornát. Az 1936-os berlini olimpián 200 méteres síkfutásban Jesse Owens mögött lett ezüstérmes.
Jackie a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen folytatta tanulmányait. Ő volt az első diák, aki egyszerre négy sportágban is egyetemi válogatott lett, bár ekkor még a baseballt tartották a leggyengébb sportjának, elsősorban atlétaként számítottak rá. Egyetemi évei alatt rasszista megkülönböztetések elleni tiltakozásai révén többször is összetűzésbe került a rendőrséggel. Anyagi nehézségekre hivatkozva huszonkét évesen abbahagyta tanulmányait és Hawaiira költözött, hogy a Honolulu Bears csapatában játsszon. Még ebben az évben Japán megtámadta az USA haditengerészetének Pearl Harbor-i támaszpontját, ami az Amerikai Egyesült Államokat a második világháborúba való belépésre kötelezte. Robinson 1942 és 1944 között hadnagyként szolgált a háborúban. Katonai karrierjét az vágta keresztbe, hogy összetűzésbe került egy nem szegregált katonai busz sofőrjével, aki a busz hátuljába utasította őt, elkülönítve ezzel a fehér és fekete utasokat. Alaptalanul, nyilvános részegeskedés vádjával letartóztatták és hadbíróság elé állították, de később ejtették ellene a vádat. A háború befejeztével hivatásszerűen a Néger Ligában kezdett baseballt játszani.
Rögös kezdet