Bár a családfő nemzetközi bokros ügyei miatt továbbrepült a kontinensről, az asszony és az „aranyos és udvarias kislányok" ellenállhatatlanul belopták magukat az európai szívekbe. A világ vezető magazinjai máris nagyra tartják a negyvenöt éves Michelle Obamát, aki előkelő helyeket szerzett meg a világ „leginspirálóbb asszonyai", „legjobban öltözött személyiségei", „legvonzóbb női" lista szereplői közt. Egyesek elhatalmasodó Obamáné-mániáról beszélnek, amit nem csak a first lady üdítően vonzó, mesterkéletlen megjelenése magyaráz; civil szokásaival példát is kíván mutatni, kívül-belül. Újdonsült elnökfeleségként tavaly novemberben így nyilatkozott: „Most, hogy Barackot megválasztották elnöknek, megtiszteltetés lesz first ladynek lenni. Nap mint nap dolgozni fogok azokon a kérdéseken, melyek közel állnak a szívemhez. (...) De, ahogy a lányaim eddig is emlékeztettek rá, first ladyként is az első számú feladatom az, hogy anya legyek." Amerika első asszonya nehezen szokott hozzá, hogy családjuk új helyzete a baráti kapcsolatokat is mélyen érinti: amikor élménybeszámolót tartana nekik, a barátok már mindent tudnak a lapokból. „Nem akarjuk úgy leélni a következő négy-nyolc évet a Fehér Házban, hogy közben személyiségünk veszítsen a valódiságából" - jelentette ki mindenesetre Obama neje ambiciózusan már az elején.
Az Obama család nem titkolja, hogy jól akarja érezni magát új otthonában. A Fehér Házba való beköltözésükkel kezdetét vette az elnöki rezidencia nagyszabású átalakítása. Akkoriban egy kiállítást megnyitó beszédében a first lady a kreativitás és a művészetek fontosságát hangsúlyozta a nehéz időkben. Ennek megfelelően a Bush-érát jellemző bútorzat és belső dekoráció már a múlté. A család felforgatta az addigi életet: az elnökné saját kezűleg létesített veteményest a Fehér Ház kertjében, az Ovális Iroda ablakai előtt egy hintás játszóvárat állítottak fel az elnöki csemeték részére, Obama pedig kosárlabdapályát hoz létre a kertben. Az elnöki épületbe költözött a választási kampány egyik névtelen hőse is - ahogy Barack Obama nevezte felesége anyját -, Robinson mama a gyerekek mellé hívott segéderőként vonult be a rezidenciára.
Nem kétséges, az amerikai álmok hatósugara nemcsak Obama elnököt, hanem felesége családját is nagyban érintette. Az Államok első asszonya - férjével ellentétben - kizárólag fekete ősök leszármazottja, ükapja még rabszolgaként dolgozott a dél-karolinai rizsföldeken. A teljes nevén Michelle LaVaughn Robinson Obama egy chicagói bérlakásban nőtt fel bátyjával együtt, édesapja kétkezi munkásként dolgozott a chicagói vízműveknél, édesanyja háztartásbeli volt, amíg a gyerekek iskolába jártak, később pedig banktisztviselői munkát vállalt. A Robinson család maga volt a béke szigete, Michelle emlékei szerint az étkezések, a közös játékok és időtöltések meleg légkörben zajlottak, ugyanakkor a szűkös családi fészekben tanulta meg, hogy nincs olyan dolog, amit ne lehetne megbeszélni, és hogy a legínségesebb időkben is megvan a humor helye. Robinson papát fiatalon megtámadta a sclerosis multiplex, de ekkor sem hagyta abba a munkát, önfeláldozóan biztosítani akarta gyerekeinek a továbbtanulás lehetőségét. Édesanyja pedig mindig arra tanította az egyébként kiskorától határozott és nehezen befolyásolható lányát, hogy lépjen túl a komfortzónáján. Azt viszont maga sem gondolta, hogy Michelle ekkorát lép. A Robinson gyerekek azzal a hittel nőttek fel, hogy bármit véghez vihetnek, amit a fejükbe vesznek, s nagy léptekkel haladtak is a kitűzött céljuk felé. Mindketten a Princeton Egyetemen tanultak tovább, bár a báty végül a sportkarriert helyezte előtérbe, és jelenleg is kosárlabdaedzőként ténykedik. Michelle szociológia és afrikai-amerikai tudományok szakon tanult, ezután elvégezte a Harvard Egyetem jogi karát is, szabadidejében politikai demonstrációkon vett részt. A jogi diploma után egy ügyvédi irodánál helyezkedett el, s itt találkozott későbbi férjével.