Kleopátra kézírása
2000. 10. 21.
A papirusz – mai papír elődje és névadója – az ókor legelterjedetebb íróanyagának
számított. Az egyiptomiak a Nílus árterületén növő különleges cserje (Cypereus
papyrus) szárát lehántolták, ezeket két rétegben, egymással ellentétes irányban
egymásra ragasztották, majd horzskővel lecsiszolták. Az így nyert lapokat (charta)
egymás mellé ragasztották, ezzel egybefüggő, rendszerint hét méter hosszú
tekercset nyertek. Ez volt a biblosz (könyvtekercs), amelynek többes számú kicsinyítő
képzős változata a biblia, vagyis "könyvecskék". Bár az egyiptomiak az ókor
folyamán hatalmas mennyiségben exportálták a papiruszt, mint csomagoló- és íróanyagot,
ez anyagának természete miatt nem maradhatott fenn máig. Kivéve azokon a helyeken,
ahol megfelelően száraz mikroklíma biztosította túlélésüket: ilyen volt Egyiptom
sivatagi homokja vagy a Júdeai sivatag barlangjai.