Ki gondolta volna, hogy az elmúlt idők tőzsdei megrázkódtatásai után – legalábbis az általunk megkérdezett szakértők szerint – az sem kizárt, hogy az év végére 7000-7500 pontig, sőt jövő év elejére akár az eddigi csúcsot megdöntve 9000-9500 pontig is emelkedhet a BUX-index. Úgy tűnik, a nemzetközi gazdasági körülmények egyelőre lehetővé teszik a stabil, erőteljes emelkedést, még akkor is, ha időközben kisebb korrekciók történnek.

Az orosz kormánynak még mindig fogalma sincs, mit csinál, Jelcin inog, és ebben az évben nem lesz IMF -támogatás – mondta egy vezető amerikai pénzügyi stratéga. A kormányfő kijelentette, hogy a közalkalmazottak bérüket január elsejére, a hivatásos katonák zsoldjukat legkésőbb januárban fogják megkapni, míg a nyugdíjasok járadéktartozásait csak valamikor 1999 folyamán fizetik ki. A kormányfő ugyanakkor adó- és vámcsökkentéseket, az orosz ipar fejlesztését és a gazdaság élénkítését ígérte a gyáriparosok és vállalkozók szövetségének közgyűlésén. Az oroszoknak mindenesetre fogalmuk sincs, honnan veszi majd mindehhez a kormány a pénzt, hiszen a két héttel ezelőtti washingtoni tárgyalásokat követően nyilvánvalóvá vált: Oroszországnak senki nem hajlandó segítséget nyújtani se pénz, se tanács formájában.

Ha valaki sikeres tőzsdéző akar lenni, tudnia kell, miért változnak az árak, hogyan működik a piac, s hogyan kell a mai magyar gyakorlatban megvalósítani a befektetéseket. Ezen kívül némi szerencsére is szüksége van – olvashatjuk Rotyis Józsefnek, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt ügyvezető igazgatójának napokban megjelent könyvében. A Tőzsdei befektetők kézikönyve cím? könyv "különös értéke, hogy egyszerűen, érthetően és magyarul szól az olvasókhoz", hiszen "a tőzsdei szaknyelv kívülállók számára általában nehezen érthető, ami miatt az egész tőzsdei világ misztikusnak tűnik" - írja Járai Zsigmond jelenlegi pénzügyminiszter, a BÉT volt elnöke a könyv előszavában. Rotyis, aki 1993-tól 1997-ig volt a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója, könyvének bemutatóján elmondta, hogy a mostani tőzsdeválsághoz a befektetők két tipikus emberi hibája is hozzájárul: a pánik és a mohóság. Ugyanis – ahogyan azt könyvében is írja – ha a befektetőknek nincs égetően szükségük a pénzre, s mégis eladják a papírjaikat, ez újabb árfolyamcsökkenést indukál és óriási nyomást helyez a piacra. "Az ilyeneket kizárólag a többi befektető cselekedete vezérli, és nagy veszteségeket könyvelhetnek el azért, mert nem várták meg a következő áremelkedés időszakát. A mohó befektető ugyanakkor "nem elégszik meg a tisztes nyereséggel, egyre többet akar, ezért észszerűtlenül kockáztat, vagy nem hajlandó azt tudomásul venni, hogy egyes befektetések kedvezőtlenül zárulnak, s veszteséges befektetést nem érdemes tovább tartani, mert a veszteség csak nőni fog." "A sikerhez tehát szükséges az is, hogy a befektető nyugodt és mértékletes legyen." – magyarázza.

Elkészült az orosz válságkezelő program, ami a kormányelnökség jóváhagyása után, október 8-án kerülhet majd a kormány elé. A kommunista Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes irányítása alatt készült programtervezet fő elemei a bankrendszer szanálása, a bér- és nyugdíjhátralékok novemberig történő kifizetése, a deviza- és az export-import-műveletek fokozott állami ellenőrzése. A lakossági dollárforgalmat valószínűleg komoly korlátozások fogják érni: több százezer pénzváltóhely fog megszűnni, és a polgároknak nem lesz lehetőségük külföldi pénznemben őrizni megtakarításaikat. Külföldi utazásaik során az orosz polgárok maximum 500 dollárnyi készpénzt vihetnek majd magukkal. Több nagyobb bank állami irányítás alá kerül, és a többi pénzintézet is csak 20 millió ECU alaptőke megléte esetén működhet.

Az elmaradt bérek és nyugdíjak kifizetésére mindenképpen szükség van – figyelmeztették a héten Primakov orosz kormányfőt miniszterei, akik egyben kifejtették: ha az IMF nem folyósítja a 4,3 milliárd dolláros következő hitelrészletet, akkor a bérhátralékokat és a kifizetetlen nyugdíjakat csak nagyobb mérték? pénznyomás útján lehet kifizetni. A Financial Times amerikai lap szerint nyilvánvalóvá vált, a központi bank által hétfőn nyomott 1 milliárd rubel (62 millió dollár) és a bank által nyújtott rövid lejáratú hitelek nem elegendőek arra, hogy a bankok kifizessék befagyasztott tartozásaikat, ezért péntekre újabb hasonló akciót terveznek. Bár Moszkvában a légkör sokkal nyugodtabb a miniszterelnök kinevezése óta, sokan még mindig krumpliban, zokniban vagy vodkában kapják fizetésüket.

Újabban 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel folytatnak számításokat a Pénzügyminisztériumban – mondta Chikán Attila gazdasági miniszter e heti sajtótájékoztatóján a Német–Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara és a Kanadai Kereskedelmi Kamara rendezvényén. Chikán szerint a kormány gazdaságpolitikai törekvéseinek megvalósításához sok szerencsére is szükség van, de mindenképpen pozitívum, hogy a világ vezető nagyvállalatai naponta jelzik magyarországi befektetési szándékaikat.

Húsbolti kínálat Moszkvában. A kommunizmus kísértete Fotó: MTI

A Nyugat alapvető érdeke, hogy Oroszország gazdaságilag sikeres partnere legyen, de az 1929–33-as Nagy Gazdasági Világválság tüneteihez hasonlókat produkáló orosz gazdaság mindaddig nem számíthat nemzetközi pénzügyi segélyre, amíg nem garantált a gazdasági reformok folytatása, és nem tisztázódik, hogy ki lesz a valódi vezető a Kremlben. Jelcin részéről ugyanis nincs konkrét garancia. Oroszország jelenlegi lépései visszavezetnek a Szovjetúnióba.

Külföldi befektetőkben riadalmat keltett a keddi 7,8 százalékos BUX-zuhanás, ami a Budapesti Értéktőzsde életében az ötödik visszaesésnek számít. Pénzügyi szakemberek egyhangúan állítják, nincs ok a pánikra, az esés döntően a nemzetközi folyamatok eredménye.