A COVID-19 világjárvány a világ minden távoli szegletébe eljutott. Az információk homályosak, és annak ellenére, hogy a kínai hatóságok azt állítják, hogy a járvány keleten, ahonnét származik, egyre lassul, néhány globális szakértő azt állítja, hogy fel kell készülnünk több hónapnyi kellemetlenségre, mielőtt a vírust meg lehetne fékezni.

Több hétnyi folyamatos változás után úgy tűnik, mintha a világon semmi más nem létezne a COVID-19 koronavíruson kívül. De a koronavírus újdonsága – az első megbetegedést a kínai hatóságok szerint 2019 novemberében regisztrálták – az egyik oka annak, hogy a többi betegséghez képest milyen keveset tudunk róla.

1. A szezonális influenza

Az igen fertőző COVID-19-et talán a legtöbbször a közönséges influenzához hasonlítják, és sokan azt is hozzáteszik, hogy a koronavírus „csak az influenza”. Ez nem így van.

Habár az általános tünetek közül több előfordul mindkét betegségnél – izomfájdalom, torokfájás és láz – a COVID-19 koronavírus terjedési üteme sokkal nagyobb, mint az influenzáé. A szakértők úgy becsülik, hogy minden COVID-19 horodzó legalább két-három másik embert megfertőz, míg az influenza ehhez képest tipikusan 1,3 új fertőzést produkál vírushordozónként.

Aztán ott van a halálozási ráta. A COVID-19 durván a regisztrált esetek 3,5 százalékában bizonyult halálosnak a Science Alert adatai alapján. Becslések szerint az influenza a fertőzöttek 0,1 százalékának halálát okozza.

Aztán az is tény, hogy egyelőre nincs vakcina, illetve az is, hogy a koronavírus világjárványban megvan annak a lehetősége, hogy világszerte túlterheli az egészségügyi rendszereket, ami olyanok halálához is vezethet, akiket egyébként sikeresen lehetett volna kezelni.

Megbetegedések száma évente: 3-5 millió (ez csak a súlyos esetek száma, az összes megbetegedés ennek százszorosa is lehet, de a többségnél enyhe tünetekkel zajlik le a betegség)

Halálos áldozatok száma évente (kb.): 290-650 ezer

forrás: WHO

2. SARS

Mivel ez okozta a legutóbbi ismert koronavírus járványt, a SARS-ot is gyakran összehasonlítják a COVID-19 koronavírussal.

A SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome – súlyos akut légszőrendszeri szindróma), először 2002 novemberében jelent meg Dél-Kína Guangdong tartományában. A SARS koronavírust, amely ugyancsak vírusos légzőszervi megbetegedést okozott, végül 2003 júliusában sikerült megfékezni. Mielőtt ez megtörtént, 26 országban terjedt el Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Ázsiában.

Habár a világ egészségügye a SARS nyomán levont tanulságok közül már többet alkalmaz a COVID-19 kezelésében és megfékezésében, a koronavírus már ebben az évben messze túlszárnyalta azt a kárt, amit a SARS okozott annak idején. Ennek kitörésekor 8,098 regisztrált megbetegedés volt, ebből 774 halálos áldozat. A Betegségmegelőzési és Kezelési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) adatai szerint 2004 óta nem volt újabb SARS vírusos megbetegedés.

Habár a SARS a betegek 10 százalékát megölte, ami sokkal halálosabbá teszi a COVID-19-nél, sokkal hosszabb idő alatt, töredéknyi megbetegedést produkált, mint ez utóbbi.

Összes regisztrált megbetegedés: 8,098

Halálos áldozatok száma: 774

Forrás: CDC

3. MERS

Egy ugyancsak nemrég megjelent koronavírus a MERS, azaz a Közel-Keleti Légszőszervi Szindróma (Middle East Respiratory Syndrome), amelyet 2012-ben jelentettek először Szaúd-Arábiában. 27 országba terjedt át Európában, Afrikában, Ázsiában és Észak-Amerikában.

Ahogy a COVID-19-is nagy valószínűséggel a denevérektől indult, majd később az emberekre is átterjedt egy egyelőre nem ismert köztes állat segítségével, a MERS is denevérek által megfertőzött tevékről terjedt át az emberre.

Azóta, hogy először azonosították, 2,494 regisztrált esetről tudunk, és 858 halálos áldozatról. A fertőzés elsősorban emberek közötti személyes kontaktus által terjedt tovább.

Habár a MERS halálozási aránya igen magas, 34 százalék, a lassú terjedés miatt a Wuhanból kiindult koronavírushoz képest jóval kevesebb halálesetet okozott.

Összes regisztrált megbetegedés: 2,494 

Halálos áldozatok száma: 858

forrás: WHO

4. HIV/AIDS

Tudták, hogy a COVID-19 koronavírus nem az egyetlen jelenleg is zajló világjárvány? A HIV/AIDS világjárvány 1960-ban indult, és a mai napig is tart. Viszont, ahogy a World Atlas leszögezi, a hisztéria csúcspontja az 1980-as években következett be, amikor a világ széles körben tudomást szerzett a betegség létezéséről.

1960-tól 2020-ig ez a vírus 39 millió ember halálát okozta. A HIV/AIDS fertőzöttek kezelésére szolgáló szerek először 1987-ben váltak elérhetővé, és pont a múlt héten jelentették be a második teljesen gyógyultnak nyilvánított HIV fertőzöttet.

Ma nagyjából 37 millió HIV fertőzöttről tudunk, és az új fertőzések száma 40 százalékkal csökkent az 1997-es csúcspont óta. Jelenleg a HIV/AIDS fertőzések mintegy 68 százaléka a Szubszaharai Afrikában található, ami leginkább az elmaradott gazdasági körülményeknek és a szexuális felvilágosítás hiányának tudható be.

HIV vírus fertőzöttek száma (2018 végén): 32.7–44 millió

Halálos áldozatok száma (2019): 570 ezer–1.1 millió

Forrás: UNAIDS

5. Ebola

A COVID-19 koronavírussal ellentétben az ebola, vagy más néven EVD nem egy cseppfertőzéssel terjedő betegség. A fertőzés csak abban az esetben történhet meg, ha valaki közvetlenül érintkezik egy fertőzött valamilyen testnedvével.

A vírus, amelyet először 1976-ban azonosítottak az Ebola-folyó közelében a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a közelmúltbeli kitörései során riasztóan magas halálozási rátát produkált.

Az ebola is egy olyan vírus, amiről azt gondolják, hogy a denevérektől indul – ebben az esetben kifejezetten gyümölcsevő denevérektől, amelyek az első víruskitörés helyén igazi ínyencségnek számítanak. Az ebola körülbelül 11.325 ember halálát okozta 2014 és 2016 között, a halálozási rátája átlagosan 50 százalék a Világegészségügyi Szervezet (WHO) adatai szerint.

Megbetegedések (Aug 2018- Nov 2019): 3,296

Halálos áldozatok (Aug 2018- Nov 2019): 2,196

Forrás: CDC

6. Fertőző agyhártyagyulladás

A fertőző agyhártyagyulladás, a nevéből következően az agyhártya gyulladásos megbetegedését jelenti. Ez a hártya az agy és a gerincvelő felületét borítja. A fertőző betegséget gombák, vírusok és baktériumok is okozhatják, de kialakulhat egy fejsérülés következtében, vagy egy agyműtétet követően, illetve bizonyos rákbetegségek következményeképpen is.

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint a világban elszórtan rendszeresen kialakulnak fertőző agyhártyagyulladás gócok, kivéve az Afrikai Agyhártyagyulladás-Övnek nevezett területen, ahol a leggyakoribbak a kitörések, és itt van a legtöbb halálos áldozat is.

A betegség az influenzához hasonló tüneteket produkál, illetve hányást, szédülést, fokozott fényérzékenységet, és zavart mentális állapotot is.

Megbetegedések száma évente: kb. 1.5 millió

Halálos áldozatok száma évente: kb. 170 ezer

Források: CDC/COMO Meningitis

7. Malária

A maláriát egy parazita okozza, amelyet szúnyogok hordoznak. A kezdeti tünetek között van a láz, hidegrázás, és az influenzához hasonló tünetek, amelyek igen gyorsan komoly szövődményekhez vezethetnek.

A betegséget 1951-ben sikerült kipusztítani az Egyesült Államokban egy DDT nevű szer segítségével. A szegényebb országokban a szúnyoghálók folyamatos osztásával és használatával lehet megakadályozni a betegség kialakulását.

A WHO szerint „Afrikát aránytalanul nagy mértékben súlytja a globális malária teher”. 2018-ban az összes malária megbetegedés 93 százaléka Afrikában alakult ki, és itt volt a halálos áldozatok 94 százaléka is.

Megbetegedések száma (2018): 228 millió

Halálos áldozatok száma (2018): 405 ezer

Forrás: WHO

A cikk az interestingengineering.com cikke alapján íródott.