Gazdasági akciótervet ígért és veszélyhelyzetet hirdetett meg a kormány a héten a koronavírus-járvány terjedése miatt. Ez rendkívüli jogrend bevezetését jelenti, amikor az egyén bizonyos alapvető jogai – a szigorú arányosság jegyében – a közösség érdekében korlátozhatók, illetve az állam átveheti például a stratégiai cégek irányítását. A járványügyi szabályok egyébként igen szigorúak, megsértésük bűncselekménynek minősül.

Gulyás Gergely tárcavezető miniszter szerdán bejelentette: legalább 30 éve nem volt példa az egész országra kiterjedő veszélyhelyzet kihirdetésére. Mint mondta, a kormány legkésőbb hétfőtől intézménylátogatási tilalmat rendelt el a felsőoktatási intézményekben, ahol ezentúl távoktatás fog zajlani. Gulyás ezt azzal indokolta, hogy a hazánkban azonosított 13 (szerdai adat) koronavírus-fertőzött személyből 9 külföldi származású, s az egyetemeken a külföldi hallgatók miatt nagy a fertőzésveszély. (Múlt vasárnap óta egyébként az ország minden kórházában és bentlakásos szociális intézményében szintén látogatási tilalom van érvényben.)

A magyar intézkedések összhangban vannak az előző nap bejelentett osztrák lépésekkel, melyeket a vírus robbanásszerű terjedésének megakadályozásáért vezettek be. Az osztrák kancellár által bejelentett legfőbb rendelkezések: a felsőoktatási intézmények bezárása, a 100 fősnél nagyobb beltéri és 500 fősnél nagyobb kültéri rendezvények betiltása, a távmunka-lehetőség bevezetésének ajánlása, a ki- és beutazás korlátozása, elsősorban a gócpontokból jövők szelektálása: az osztrákok az Olaszországból jövő külföldieket csak orvosi igazolással engedik be. Magyarország ugyancsak szűri az Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkezőket, a meghatározott okokból beengedettek pedig hivatalos karantén alá kerülnek.  Plusz bevezetjük a szlovén és osztrák határon az ellenőrzést.

Hasonló intézkedéseket léptettek életbe más európai országokban is: van ahol részlegesen, van ahol általánosan (Szlovákiában például egyre több iskola zár be, Ausztriában ez esetszerű, Lengyelország még fontolgatja, míg Csehországban és Görögországban minden óvodát, iskolát bezártak legalább két hétre).

Izraelben minden külföldi beutazót automatikusan 14 nap karantén alá helyeznek, és betiltották a 100 fősnél nagyobb nyilvános rendezvényeket. A járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekben Olaszország jár az élen, igaz, náluk a legnagyobb a fertőzésszám, 12 ezres a betegszám, míg Franciaországban és Spanyolországban 2300 körüli fertőzött személyt azonosítottak (szerdai adatok). Olaszországban először csak egyes városokban, majd egyes tartományokban, végül az egész országra kiterjedő karantént vezettek be, azaz az állampolgárok csak engedéllyel hagyhatják el a lakhelyük szerinti települést, és minden nyilvános rendezvényt betiltottak. Az elsődleges ok az volt, hogy az egészségügyi ellátórendszer rendkívüli terhelés alatt van, ezért mindent meg kell tenni a járvány terjedésének fékezése érdekében, különben tömegek maradhatnak ellátatlanul.

Rendkívüli az egyéni felelősség

Általános meglepetést keltett, hogy a magyar kormány átmeneti időre sem záratta be a hazai közoktatási intézményeket, jóllehet Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár még a szerdai kormányülés előtt az Országgyűlés szakbizottsága előtt azt mondta: Európa több országában az látható, hogy későn hoztak meg bizonyos intézkedéseket, és példaként épp az iskolák bezárását, a tömegrendezvények betiltását említette.

Gulyás Gergely a kormánydöntést úgy indokolta: mivel a koronavírus gyerekekre a legkevésbé veszélyes, egyelőre nem tartották indokoltnak egymillió gyermek otthon tartását. Ez valóban nem kis horderejű döntés: Olaszországban például – mivel a gyerekeket nem lehet a legveszélyeztetettebb korcsoportba tartozó nagyszülőkre bízni – az állam vagy a gyerekvigyázóra ad egy összeget, vagy biztosítja az egyik szülő fizetés nélküli szabadságát.

Horváth Ildikó szerdai parlamenti helyzetértékelőjében azt is elmondta: „egy centivel” jobb helyzetben vagyunk, mint a körülöttünk lévő országok. Annak érdekében, hogy Magyarországon megakadályozzák a jelenleg még csak izoláltan megjelent fertőzések terjedését, a megelőzésre kell koncentrálni, amiben rendkívüli szerepe van az egyének felelős viselkedésének, az előírások betartásának. Mint mondta, egyelőre csak egyedi esetekről tudunk, de a magyar hatóságok is járványra készülnek. Külföldről most tömegesen indultak el magyarok haza, Magyarországra – tőlük azt kérik, hogy szeretteik érdekében is két hétig maradjanak otthon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása alapján Horváth kiem­elte, hogy a kézfogás nagyobb mértékben jelent fertőzésveszélyt, mint a cseppfertőzés. Az államtitkár azt is kifejtette, hogy a koronavírussal szemben bizonyos szempontból hasonlóan fegyvertelenek vagyunk, mint annak idején a spanyolnáthával szemben, bár kevésbé tűnik ragályosnak, mint az influenza, és azt is tudni lehet róla, hogy nem a kisgyermekekre, hanem az idősekre jelent igazán veszélyt.

Uniós szinten is folyamatos válság­egyeztetések zajlanak mind egészségügyi, mind gazdaságirányítási szinten, de a helyzet alakulása előre megjósolhatatlan. Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági és Iparkamara hétfői szakmai rendezvényén gazdasági akciótervet, célzott ágazati programokat ígért a hazai gazdasági szereplőknek a várható recesszió enyhítésére. Ő is azt hangsúlyozta, hogy világjárványra kell készülni, ami Európában nyár közepéig is eltarthat, legalábbis Kínát alapul véve, ahol a december közepén kezdődött járvány most kezd lecsengeni. Mint mondta, „brutális változás” várható, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, mert „ha csak annyit és úgy fogunk csinálni a következő tíz évben, mint az előző tízben, akkor tönkre fogunk menni”.

 Életmentő a józanság

„Kicsit most mindannyian vizsgázunk – egyéni, családi, sőt nemzeti szinten is –, hogy miként viselkedünk vészhelyzetben” – mondta lapunknak Végh József kriminálpszichológus. Hangsúlyozta: krízishelyzetben elsődleges cél, hogy mindenképp elkerüljük a pánikot, különben az indokoltnál sokkal nagyobb válság alakulhat ki. A médiának ilyenkor kiemelt a felelőssége – tette hozzá.

Ez annál is inkább igaz, mert ilyen helyzetekben elkerülhetetlenül beindul a suttogó propaganda, a rémhírterjesztés, és a korább tapasztalatok azt mutatták, hogy a pánikhangulat csak eszkalálja a helyzetet. Tömegek veszik ki a bankokból a pénzüket, megindulnak a felvásárlások, csődhelyzet, gazdasági összeomlás állhat elő, nem beszélve az emberi oldalról, hiszen az állandósult szorongás rendkívül gyengíti az immunrendszert, sokkal többen betegednek meg klasszikus betegségekben is, és az új vírust is könnyebben kapják el. „A járvány terjedése nagyban függ attól is, hogy ki mit gondol róla, hogyan áll hozzá a helyzethez” – figyelmeztetett Végh.

Megjegyezte: még ha korrekt a tájékoztatás, akkor is sokan vannak olyanok, akik állandó stresszben és szorongásban élnek, s ilyenkor kapva kapnak a problémán, amire kivetíthetik belső félelmeiket, miáltal a szorongásuk csökken. „Nem árt tisztában lenni azzal is, hogy az idegrendszerünk egyébként is ki van hegyezve a negatív hírekre: sokkal tartósabb ingerületet tart fenn a központi idegrendszerben a negatív hír, mint a pozitív információ” – emlékeztetett a kriminálpszichológus.

Amiatt is nagy felelősség a kommunikáció, mivel eleve személyiségfüggő, ki miként értelmezi ugyanazt az információt. „Úgy vagyunk megalkotva, hogy érzelmi alapon dolgozzuk fel a racionális közléseket, emocionális alapon gondolkodunk és cselekszünk. Szóval sem bagatellizálni, sem felnagyítani nem szabad a tényeket, és leginkább nem kellene politikai célokra felhasználni az ilyen helyzeteket” – mondta Végh, aki szerint a civil társadalommal nincs baj, a magyarokra is abszolút jellemző vészhelyzetekben a szolidaritás és az összefogás megerősödése, miként az megfigyelhető volt árvizek vagy menekült­áradat idején is.

Elismerte: a reagálás mikéntjébe a nemzeti identitás vagy karakter is belejátszik. Ugyanakkor általánosságban elmondható szerinte, hogy a nemzeti identitást vagy egységet általában megerősíti egy háború vagy egy katasztrófa, „lehet mondani úgy is, hogy a vészhelyzet összerántja a társadalmakat”.