Izraeli elemző: nem tarolja le az országokat a járvány, a nehéz időszak 4-8 hét
Izraeli elemző: nem tarolja le az országokat a járvány, a nehéz időszak 4-8 hét

Fotó: Shutterstock

2020. 03. 28.
Egy izraeli elemző szerint a koronavírus járvány a riasztó adatok ellenére nem tarolja le az országokat. A legnehezebb szakasza 1-2 hónap lehet, de mivel országonként eltérő a ciklusok kezdete, ezért azokra az adatokra érdemes figyelni, ahol már elérte a tetőpontot a járvány. Ilyen Kína, és ilyennek tűnik Európában talán már Olaszország is, ahol hat napja megállt az exponenciális növekedés, és az új megbetegedések száma napi 6-7 ezer között kiegyenlítődött.

 

A különböző országok adatainak elemzése mind külön-külön arra mutat, hogy már látni – a talán nem is olyan hosszú – alagút végén a fényt, írja a Jerusalem Post elemzője, Ran Namerode.

Már négy hónapja, hogy a COVID-19 megrendítette a világot. A vírus, amely globális szinten rombolja a közegészséget, a gazdaságot és a társadalmakat az egész földön táplálja az ismeretlentől való rettegést. Most, ha hónapok múltával közelebbről szemügyre vesszük a számokat, meggyőződésem szerint valóban okunk lehet optimizmusra azt illetően, hogy ez a pusztítás nem tart olyan hosszú ideig.

Annak ellenére, hogy az egészségügyi ellátórendszerben dolgozom évtizedek óta nem nevezném magamat a biológia, immunológia vagy a mikroorganizmusok és fertőzések szakértőjének. A számok viszont magyarázatot nyújthatnak olyan természeti jelenségekre, amelyekre a tudomány jelenlegi állása szerint nem képes. Miután számtalan különböző forrásokból származó statisztikát vizsgáltam meg, figyelembe véve a betegséget, annak terjedési ütemét, az új esetek megjelenésének arányát és a halálozási rátát egyfajta kép kezd kirajzolódni bennem.

A legtöbben leginkább az összes beteg, az új megbetegedések és elhalálozások globális számára összpontosítanak. Ezek a számok halálos ütemben növekednek, és ha ezekre a diagrammokra nézünk, tényleg azt érezzük, hogy mindez eltart a világ végéig is. Viszont, ha a különböző országok adatait egyenként vizsgáljuk meg, akkor merőben más képet kapunk. Persze, ez a megfigyelés még igencsak korai, de úgy tűnik, hogy a betegség lefolyása visszatérően a Gauss-görbe harang alakját írja le, ahol csak megjelenik.

Figyelembe véve a harang alakú görbe két végét, arra a következtetésre juthatunk, hogy egy ciklus 6-8 hét hosszan tart, és 2-4 hét között tetőzik, attól az időponttól számítva, hogy nagy létszámban fordulnak elő megbetegedések az adott országban. Amikor a globális számot nézzük tulajdonképpen ennek a sok, különböző fázisban tartó Gauss-görbének az egyesített képét kapjuk, ami teljesen összezavarja az adatoknak és ennek a harangszerű formának az elemzését.

Kína körülbelül 80 000 megbetegedésének 85%-a Hupeiben fordult elő, egy 58.5 millió lakosú tartományban – ez a szám nagyjából megegyezik Európa nagyobb országainak, pl. Olaszország, Egyesült Királyság, Franciaország vagy Németország lakosságszámával. Az első megbetegedések Kínában november végén jelentek meg, de a napi száz – vagyis tömeges megbetegedés – üteme január 20-tól kezdődött. Február közepén a napi megbetegedések száma elérte a több ezret. Viszont március 6-ra ez visszaesett napi 100 főre és az óta is folyamatos csökkenésben van. Hét héten belül tehát a betegség megjelent, tetőzött és majdnem teljesen le is csengett.

Sokan megkérdőjelezik a kínai adatokat és azt állítják, hogy a kínaiak olyan szigorú karantént alkalmaztak, ami máshol elképzelhetetlen lenne. De akkor vessünk egy pillantást a Koreai Köztársaságra is. Dél-Korea a tömeges karantén helyett nagyszámú tesztelést alkalmazott. Tucatjával fordultak elő a megbetegedések február 20-tól. Március 3-ra ez a szám napi 850 új esetre emelkedett. Azóta folyamatosan csökkenőben van ez a szám és március 15-étől stabilan napi 100 új eset alatt van (két kivétellel). Lényegét tekintve tehát a járvány 5 hét alatt nagyrészt lecsengett Koreában, és csak olyan mértékben van már jelen, amely nem okoz kihívást az egészségügyi rendszernek.

Japánban február 20-án az egy napra eső új esetek száma kb. 10 volt. Három hét múltán, március 15-16 között a megbetegedés üteme napi 50 főre emelkedett, és az utóbbi két napban visszaesett napi 20 főre. Japánra is a Gauss-szabály vonatkozik a megbetegedések kis száma ellenére is, és öt héttel a betegség megjelenése után a megbetegedések üteme csökken.

Az adatok számtalan korláttal rendelkeznek. Hiányzik az elegendő pontos adat, sokuk nem megbízható, a megfigyelés időtartama túl rövid, és még sorolhatnánk. Azonban úgy tűnik, hogy van egy forma, amely minden országban megismétlődik, ahol a vírus felüti a fejét. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a koronavírus a megjelenése után számított 2-4 héten tetőzik, 6-8 hétre pedig lecseng. Ez egy figyelemre méltó jelenség. Ha pontosnak bizonyul, jó kiindulási alapul szolgál az elemzéshez és döntéshozatalhoz.

Európában a vírus elsőként Olaszországot érte el. Február 22-én több mint 50 új eset fordult elő. Azóta az új megbetegedések száma növekszik, március 21-én elérte a tetőpontot körülbelül 6500 napi esettel. Március 22, vasárnap volt az első nap, amikor lecsökkent ez a szám napi 5560 új megbetegedésre, amiből arra következtethetünk, hogy a vírus március 21-én tetőzött, a kezdődátumtól számított 28. napon, ez pedig arra utal, hogy a ciklus Olaszországban nagyjából 28 napig tart még.

A második ország, ahol jelentős számban fordultak elő megbetegedések Európában Franciaország volt, ahol 43 eset fordult elő február 29-én. Azóta ez a szám folyamatosan nőtt, és közel 1900 főre emelkedett március 19-én, és innentől kezdve stagnál. Ez azt mutatja, hogy itt a vírus 20 nappal a nagyszámú megbetegedések előfordulása után tetőzött.

Egy másik ország is olyan adatokkal szolgál, amelyek alátámasztják ezt a modellt, ez pedig Németország, ahol az első nap, amikor jelentős számú beteget regisztráltak, március 3-a volt, ez a szám pedig március 20-ra 4500 fő/napra emelkedett. Ez az első naptól számított 17. nap volt. A szám először március 21-én csökkent. Többé-kevésbé ez a forma figyelhető meg Spanyolországban, Svájcban, és Hollandiában is.

Mivel a modellünk a helyi adatokra épül az Egyesült Államok elemzését is tagállami szinten és nem országosan kell majd elvégeznünk. Ráadásul az USA analízise kissé nagyobb kihívást jelent az államok közötti folyamatos népességáramlás miatt.

És mi van Izraellel? Tekintettel arra, hogy az első nagyszámú megbetegedés március 10-én fordult elő, a tetőzés április első hete környékén várható, onnantól kezdve pedig valószínűsíthető a folyamatos csökkenés egészen április végéig.

Természetesen fontos figyelembe venni, hogy a különböző intézkedések és különböző feltételek országonként befolyásolják a hullám hosszát. Viszont, ha ez a modell valóban leírja a koronavírus ciklusát, az azt jelenti, hogy a fenti intézkedések nyomán pár hét alatt lecseng minden helyen, ahol felütötte a fejét.

Végül is megláthatjuk, hogy talán van fény az alagút végén, és ez az alagút nem is olyan hosszú.

---

Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Fizessen elő most a digitális, vagy akciósan a nyomtatott formátumra! Részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon.

 

 

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!