Meglepő módon az amerikaiak sokkal biztosabbak a Sátán létezésében, mint Istenében. Összességében 56%-uk van meggyőződve arról, hogy a Sátán befolyásos szellemi lény, míg 49%-uk nem igazán biztos benne, hogy Isten létezik-e.

Drámai visszaesés a gyülekezetekben

Az Istennel kapcsolatos tradicionális, ortodox hitelvek azonban leggyorsabban a pünkösdiek és a karizmatikus közösségekben indultak hanyatlásnak, 1991-hez képest 27 százalékpontos esés tapasztalható a gyülekezetekben; a 18 - 29 éves korosztály körében 26 pontos, az idősek körében (akik 1946 előtt születtek) 25 pontos, míg a nők körében szintén 25 pontos hanyatlás tapasztalható az Isten természetével kapcsolatos bibliai hitet vallók számát tekintve.

Mindez felettébb meglepő annak fényében, hogy más nemzetközi szintű felmérésekben épp a pünkösdi és karizmatikusok voltak azok, akik a legtöbb időt töltötték naponta bibliatanulmányozással és imával, illetve magasabb szintű szentséget gyakoroltak az életükben, aktívan kilépve a szolgálatban is.

Ezzel összhangban áll egy másik, idei felmérés is, melyből kiderül, hogy ezen felekezetekhez tartozó pásztorok sokkal inkább ragaszkodnak a házasság bibliai definíciójához, mint az úgynevezett főáramhoz tartozó vallási vezetők.

Ez azért van, mert a pünkösdiek és a karizmatikusak általában szilárd, konzervatív módon állnak hozzá a Bibliához, és nagy hangsúlyt helyeznek a személyes szentségre és odaszánásra, s ez a hozzáállás főiskoláikon és teológiai szemináriumaikon is tetten érhető.

De akkor mi lehet a mostani meredeken zuhanó tendenciák hátterében?

Dr. Michael Brown teológus és apologéta szerint az amerikaiak az „önközpontú, önsegítő evangélium” hirdetésének gyümölcseit aratják, ami valójában nem is nevezhető evangéliumnak. Mindez szerinte minden bizonnyal annak az eredménye, hogy a pünkösdi és karizmatikus közösségekben elmulasztják megtanítani a hit doktrínális alapjait, ehelyett a szellemi megtapasztalásokra és másodlagos, harmadlagos dolgokra helyeznek hangsúlyt.

„Nem a világos evangéliumi üzenetet prédikálták, ami megítéli a bűnt, és a keresztre valamint a megtérésre mutat megoldásként. Nem tanítottak eleget Isten természetéről és az Úr Jézus Krisztus központi szerepéről (A Szent Szellem szolgálatáról való tanítás mellett, ami általában mindenkinek elég jól megy).”

Brown hozzátette: a régi időkben azt tanították, hogy a bűnösök nyomorultak és a kegyelem csodálatos. Ma azt mondják, hogy a bűnösök csodálatosak, így a kegyelem felesleges utógondolattá vált. Régen a megváltás evangéliumát prédikálták, ma az önfejlesztés evangéliumát. Régen kiemelték milyen létfontosságú meghalni a testnek, önmagunknak, a bűnnek, és vadiúj életbe kezdeni Jézus uralma alatt.

"Mit prédikálnak ezek a közösségek ma? Azt, hogy Jézus azért jött, hogy betöltse az álmainkat, nagyobbá és jobbá tegyen." - írja cikkében a teológus.

Régen az önmegtagadás evangéliuma zengett a pünkösdi-karizmatikus felekezetekben, ma azonban sok helyen a „valósítsd meg önmagad” evangéliuma. Egy olyan keresztény kultúra jött létre az apologéta szerint, ami elkente Isten szent parancsolatainak súlyát.

Brown szerint elképzelhető tehát, hogy ahogy a keresztény kultúra egyre szakad el az evangéliumi alapoktól, a gyökerek hiánya miatt sokan tévútra térnek.

"Olyan >keresztény< kultúrát teremtettünk, ami szerkesztgeti az Igét"

Egy karizmatikus óriásgyülekezet dicséretvezetője, akit korábban sokat kritizáltak amiatt, hogy doktrínálisan laza, a következőt posztolta április 10-én:

„Egyre inkább aggodalom tölt el, amikor a nyugati keresztény kultúrára nézek és LÉTFONTOSSÁGÚ igei tanítások reprezentációjának és oktatásának megdöbbentő hiányát tapasztalom; kifejezetten azokkal a szakaszokkal kapcsolatban, amik figyelmeztetnek és intenek. Nagyon zavar, hogy az effajta tanítások gyakorlatilag nincsenek jelen a modern prédikációkban, de ha leül az ember és csak néhány részt elolvas, annyira szembetűnőek, hogy lehetetlen KIKERÜLNI őket. Itt nem az Ószövetségről beszélek, hanem JÉZUS tanításairól, és az apostolaiéról, Péteréről, Jakabéról, Jánoséról, Páléról. Annyi eretnekség tombol az egyházban, mivel egyértelműen nem tanítjuk az örök ítéletet, a menny és a pokol valóságát, illetve a szentséggel, istenességgel, tisztasággal, igazi Jézus-tanítványsággal kapcsolatos gyakori parancsokat. Nem tudom hogyan jutottunk el idáig, de valahogy olyan „keresztény” kultúrát teremtettünk, ami szerkesztgeti az Igét, elveszi a szent parancsolatok súlyát és érzeketlenné teszi az emberek fülét az igazságra.”

Brown kiváltságosnak tartja magát, hogy a világ minden táján olyan pünkösdi-karizmatikus gyülekezetekben prédikálhat, amik lelkesek, igei alapokkal rendelkeznek, élettel teliek, és sok gyümölcsöt teremnek, de fontosnak tartja, hogy a jelentkező problémákkal is szembenézzünk, és orvosoljuk azokat.

(The Stream)

---

Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Vegye meg az aktuális lapszámot a digitalstand.hu/hetek oldalon, vagy fizessen elő akciósan a nyomtatott hetilapra vagy a digitális formátumra a hetek.hu/elofizetes oldalon.