Az Egyesült Államokban időről időre felerősödik a magántanulói viszonyról (,,homeschooling”) szóló vita, egyesek szerint korlátozni kellene ezt a lehetőséget, mások szerint ez csorbítaná a szülő szabadságát, arra, hogy legjobb belátása szerint nevelje gyerekét.

Elizabeth Bartholet, a Harvard jogi karának professzora és a nívós egyetem Gyermekvédelmi Programjának vezetője most azzal állt elő, hogy a magántanulói rendszert ,,vélelmezett tilalom” alá kellene vonni. Az nem derül ki, hogy az érdekes szófordulat használatának mi volt az indoka, de a cél nagyon is egyértelmű: a keresztény családok ne tudják kivonni az állami oktatásból a gyerekeiket. A professzornő március elején jelentetett meg egy tanulmányt az Arizona Law Review-ban, melynek kivonatos formája pár napja megjelent a Harvard Magazine online lapján is. A professzor azt írja, hogy a magántanulói rendszer ,,egy fenyegetés a gyerekekre és a társadalomra nézve”. Bartholet szerint bizonyos kutatások szerint a magántanulók legnagyobb része keresztény családban él, ami veszélyes környezet, mert szerinte sok szülő ,,extrém vallási ideológus”, akik tagadják a tudományt, női alárendeltséget és fehér felsőbbrendűséget tanítanak.

Ellenben szerinte az lenne a kívánatos, hogy a gyerekek olyan helyen nőjenek fel, ahol ,,ki vannak szolgáltatva a demokratikus értékeknek, olyan elképzeléseknek, mint a diszkrimináció mentesség, vagy a mások nézőpontja felé való tolerancia”.  A professzornő azzal is megvádolja a magántanulókat nevelő szülőket, hogy ,,autoriter kontrollt gyakorolnak a gyerekeik felett”.

A Harvard Magazin a cikket egy olyan képpel illusztrálta, melyen egy gyerek a rácsos ablak mögül nézi, ahogyan a társai kint játszanak a természetben. A ház, melybe be van börtönözve könyvekből áll, melyek egyike nem más, mint a Biblia.  

Elizabeth Bartholet és ideológiai társa, James Dwyer, a William and Mary School of Law professzora június végén egy kétnapos konferenciát szerveznek, A magántanuló csúcs[konferencia]: problémák, politika és a reform lehetőségei címmel. A konferencia – az ügy jelentősége ellenére – zártkörű lesz, csak a meghívott prominens professzorok és gondolkodók vehetnek részt rajta. James Dwyer szerint ,,az államnak kell a gyermek legfelsőbb ellátójának lenni” és szerinte ,,azért létezik egyáltalán szülő-gyermek kapcsolat, mert az állam elismeri a szülői jogkört. Az állam hatalmazza fel a szülőt arra, hogy bármit is tegyen egy gyerekkel”.

Cevin Soling, aki már két diplomát szerzett a Harvardon és jelenleg is ott tanul, egy online ellenkonferenciát szervezett május elejére, mindössze tíz nappal az eredeti tanulmány megjelenése után. Bevallása szerint nem a keresztény szülőket szeretné védeni, hanem az ellen a szabadságkorlátozó eszme ellen szeretne felszólalni a meginvitált előadókkal együtt, melyet Bartholet képvisel.

Az Egyesült Államokban a szülő gyermekhez és taníttatásához való jogát egyébként az 1925-ös Pierce kontra Nővérek Társasága legfelsőbb bírósági döntés védi. Oregon államban – egyébként civil kezdeményezés folyományaként – be akarták tiltani a vallási iskolák működését. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, ahol egyhangúlag helybenhagyták az elsőfokú döntést, miszerint a szülőnek joga van egyházi fenntartású iskolába járatni a gyerekét, ha úgy dönt. James Clark McReynolds bíró a döntés kihirdetésekor azzal magyarázta a döntést, hogy a gyerekek ,,nem az állam teremtményei”, valamint, hogy a gyermek oktatásának kérdése az ,,igazi, eredeti értelemben vett szabadság fogalma alá esik”, és így az államtól ebben a kérdésben is védi az egyént az amerikai alkotmány 14. alkotmánykiegészítése.

Elizabeth Bartholet a téma kapcsán kritizálta az alkotmányt is, amely szerinte ,,egy anomália, elavult, és helytelen a világ többi részének normái szerint”. A professzornő reményét fejezti ki azt illetően, hogy folyamatos jogi kampányok és hadjáratok eredményeként egy nap betiltásra kerülhet az általa megvetett magántanulói rendszer.

(HarvardMagazine, WashingtonPolicy, NYPost, ChurchMilitant)

(A nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix)

---