Amíg a koronavírus világjárvány Amerikában és világszerte példátlan mértékű kijárási korlátozásokat és gazdasági válságokat okoz, addig egy amerikai kutatás meglepő és váratlan betekintést nyújt abba, hogyan látják az amerikaiak a válságot, miként változtaják meg spirituális szokásaikat és érdeklődésüket a Biblia és a bibliai próféciák iránt.
A közvéleménykutatást a Joel C. Rosenberg és felesége által 2006-ban alapított oktatási és jótékonysági szervezet, a Joshua Alapítvány kezdeményezte. Fő céljuk Izrael és a szomszédos arab országok támogatása, a szegénységben és szükségben élők megsegítése, a közel-keleti gyülekezetek erősítése, valamint az Írások, köztük a bibliai próféciák fontosságának a tanítása.
A kutatást március 23-a és március 26-a között végezték az Amerika szerte elismert McLaughlin Társaság szervezésében. A kérdéseket 1000 potenciális amerikai választópolgárnak tették fel. A felmérés +/- 3.1-es hibahatárral és 95%-os megbízhatósági intervallummal rendelkezik.
Amit én különösen érdekesnek találok – állítja Joel C. Rosenberg – az, hogy hány millió amerikai tekint a válságra spirituális aspektusból.
Például, a magukat szekurálisnak valló amerikaik közül négyből egy ember (25%) gondolja úgy, hogy ez a válság egy figyelmeztetés, hogy visszatérjenek az Istenbe vetett hithez. De ezt a véleményt képviseli az amerikai zsidók 42%-a is.
Figyelembe véve a keresztények túlnyomó többségét a Republikánus pártban, talán az sem meglepő, hogy a republikánusok 58%-a értelmezi a válságot spirituális felhívásként.
Sőt a Demokraták közül is tízből négy ember (41%) - köztük a liberális demokraták 34%-a és a mérsékelt demokraták 47%-a –ugyanezt gondolja.
Kik mondták még, hogy ez az Istenhez való visszatérés időszaka?
A felmérésből is az is kiderül, hogy a különböző korcsoportokra leosztva hány amerikai gondolja úgy, hogy ez az Istenbe vetett hithez való visszatérés időszaka.
Sőt - ahogy ez a fentebb leírtakból is látszik - az amerikaik nem csak mondják, hogy a hit most fontosabb számukra, mint eddig bármikor, hanem valóságos tettekkel is bizonyítják ezt, derül ki a kutatás adataiból.
Az amerikai zsidók közül tízből négy ember (38%) szerint a válság nem csak a Biblia olvasására ösztönzi őket, hanem bibliai tanítások és keresztény prédikációk hallgatására is, pedig ez általánosságban nem jellemző rájuk. Mi több, az interneten is tanításokat böngésznek a bibliai próféciákról és Isten tervéről az emberiség jövöjét illetően, és/vagy a baráti és családi körökben is több beszélgetésben foglalkoznak spirituális témákkal.
Sok millió olyan amierikai is, aki önmagát nem keresztényként határozza meg, szintén a Bibliához fordul, és keresztény prédikációkat hallgat és néz online.
Közülük:
● 7% agnosztikus
● 8% ateista
● 23% vallástalan
● 25% nem-keresztény ázsiai származású
● 35% nem-keresztény latin ajkú
● 36% nem-keresztény afroamerikai
A 18-29 év közötti nem-keresztény fiatalok több mint egynegyede kezdett Bibliát olvasni, prédikációt hallgatni és tudakozódni a próféciákról. Ez még inkább jellemző a 30-40 év közöttiekre, akiknek a 36%-a fordul az Ó- illetve Újszövetséghez ezekben a válságos időkben. Ez meglepő és örömteli egyben.
Kevésbé örömteli viszont, hogy a kutatás szerint minél idősebb egy nem-keresztény személy, annál valószínűtlenebb, hogy a Bibliához és a keresztény tanításokhoz fordul ebben a helyzetben.
● Csupán a nem-keresztény 41-55 év közöttiek 16%-a nyilatkozta, hogy a Bibliához fordul ezekben az időkben.
● Ez a nem-keresztény 56-65 év közöttieknek már csak a 9%-a.
● És csupán a nem-keresztény 65 felettiek 7%-a nyilatkozta, hogy a Bibliában keresi a választ.
Végezetül, egy olyan korban, amelyben csupán kevesen beszélnek a bibliai próféciákról és a végidőkről nyilvánosan, igazán megdöbbentő, hogy 10 amerikaiból hárman (29%) azt nyilatkozták, hogy szerintük abban az időszakban élünk, amit a Biblia “utolsó napoknak” nevez.
Talán ennél is meglepőbb, hogy az amerikai társadalom különböző csoportjai körében ez a szám milyen magas.
Például a zsidó amerikaiak 30%-a állítja, hogy hite szerint az utolsó napokban élünk. Ugyan így a demokraták 30%-a, amely magába foglalja a liberális demokraták 27% és a mérsékelt demokraták 34%-át. Az összehasonlítás végett: a republikánusok 39%-a vélekedett hasonlóképp.
Figyelemre méltó, hogy a katonacsaládokban élők 37%-a rendelkezik hasonló meggyőződéssel. Hasonlóképp gondolkodik az afroamerikaiak 40%-a, a spanyolajkúak 50%-a, míg a fehér lakosság 25% ért ezzel csak egyet. A 18-29 év közötti fiatalok 28% nyilatkozott úgy, hogy hite szerint már az utolsó napokban élünk. Hasonlóan vélekedik a 30-40 év közöttiek 33%-a, a 41-55 év közöttiek 29%-a, az 56-65 év közöttiek 33%-a, és a 65 évnél idősebbek 24%-a.
Ezek rendkívüli idők. Amerika közel a teljes kijárási tilalomhoz pánikban van, és ez érthető módon csak fokozódni fog. Mégis több tíz millióan fordulnak válaszért Istenhez, a Bibliához és keresztény tanításokhoz, sokuk életükben talán először. Ez mindenesetre reménysugarat jelenthet ebben a válságos időszakban.
A szerző, Joel C. Rosenberg izraeli-amerikai kettős állampolgár, jelenleg Jeruzsálemben él feleségével és fiával. A New York Times bestseller szerzője, és egy non profit evangéliumi szervezet, a Joshua Fund alapítója és elnöke. Több könyve magyarul is megjelent, köztük az Epicentrum és a Három forradalom című. Lapunknak korábban adott interjúban többek között az Iránban zajló földalatti keresztény mozgalomról is beszélt.
---