Az Európai Unió külügyi főbiztosa, Josep Borrell kezdeményezte, hogy a tagállamok együttesen ítéljék el Izraelt a Nyugati-part „megszállt területeinek a nemzetközi jogszabályokba ütköző annektálása” miatt. A közös nyilatkozat meghiúsult, mivel nyolc tagállam – köztük Magyarország – ellenezte a lépést.
Emiatt Borrell személyes nyilatkozatban fejezte ki véleményét, mely szerint az „Európai Unió nem ismeri el az izraeli szuverenitást az 1967 után elfoglalt területek felett” és a „nemzetközi jog súlyos megsértésének tekintené”, ha Izrael annektálná ezek bármely részét. Az unió külügyi főbiztosa jelezte, hogy Brüsszel „figyelmét nem kerülte el”, hogy az új izraeli kormány bejelentette, miszerint június elején napirendre veszi az amerikai béketerv alapján valamennyi zsidó település és a teljes Jordán-völgy Izraelhez történő csatolását.
Borrell lépése diplomáciai szempontból is szokatlan, miután egy tervezett kormányprogramra reagált, miközben az új koalíciós kormány még nem is alakult meg. Igaz, a külügyi főbiztos már korábban is nyíltan beavatkozott az izraeli belügyekbe, amikor még a koalíciós megállapodás aláírása előtt figyelmeztette Benny Gantzot, hogy az EU nem fogadja el a Trump-féle békekezdeményezést.
Éles nyilatkozatot adott ki Franciaország is az ügyben. Nicolas de Rivière francia ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács ülésén közölte, hogy Párizs „kész megváltoztatni az Izraelhez fűződő kapcsolatait”, amennyiben Izrael megvalósítja a tervezett lépést. „Ezt nem fogjuk válasz nélkül hagyni” – figyelmeztetett a francia diplomata. A büntető lépéseket – amelyek között Izraellel szembeni gazdasági és politikai szankciók is lehetnek – támogatja Németország, Belgium és Észtország, valamint Nickolay Mladenov, az ENSZ közel-keleti főmegbízottja is.
Az európai tiltakozással ellentétben Michael Pompeo amerikai külügyminiszter közölte, hogy a Trump-kormányzat álláspontja szerint „Izrael saját hatáskörben dönthet” a területek annektálásáról.
Szintén Izrael mellett foglalt állás nyolc európai uniós tagállam. Korábban soha nem fordult elő, hogy a 27 tagállam közül ilyen sok szembement volna az Izraellel kapcsolatos uniós külügyi irányvonalnak. A Jerusalem Post izraeli diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy a tiltakozás kezdeményezője Magyarország és Ausztria volt, amelyek már korábban is több Izraelt elítélni szándékozó brüsszeli nyilatkozatot megvétóztak. A tiltakozó országok egy része azt kifogásolta, hogy Brüsszel már a koalíciós kormány hivatalos megalakulása előtt nyilatkozatot adott ki, anélkül, hogy „esélyt adnának a kapcsolatok javítására Benny Gantz számára, aki másfél év múlva a Benjamin Netanjahuval kötött rotációs megállapodás alapján miniszterelnök lesz.”
Az izraeli külügyminiszter szerint „rendkívül szerencsétlen, hogy Josep Borrell az Európai Unió egyik legfontosabb partnerének számító ország új kormányát egy ilyen nyilatkozattal köszönti, és csak a ’területek státusának’ szemszögéből kívánja a kétoldalú kapcsolatokat tekinteni.” Israel Katz ugyanakkor köszönetet mondott az Izrael mellett kiálló országoknak, és jelezte, hogy a jövőben még inkább rajtuk keresztül kívánják fejleszteni az Izrael és Európa közötti viszonyt.
---