A sátor a Bibliában kétféle dolgot is jelképez egyszerre: egyrészt a családi élet színterét, az „intimszférát" jelenti, ahol a család legbelső, külvilág elől elrejtett élete zajlik; másrészt a sátor az Istennel való közösség színhelye is, az Isten és a zsidó nép között fennálló különleges viszony jelképe, a „frigysátor". Érthető tehát, ha a sátoros ünnep is egyszerre tesz hangsúlyt mindkettőre: az Istennel való viszony ápolására a Szentélyben, és a családi körben történő megemlékezésre az otthon épített sátrakban.

Ünnep a Szentélyben

A jeruzsálemi Szentély fennállása idején a sátoros ünnep központi jelentőségű eseményei itt, a Templomban zajlottak. Szukkót ünnepén – csakúgy, mint a másik két zarándokünnepen – Mózes törvénye szerint áldozni kellett az Úrnak "tűzáldozattal, egészen égő áldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal, minden napét a maga napján".

A Biblia külön is megemlíti, hogy Salamon korában megünnepelték mind a három főünnepet, köztük a sátorok ünnepét is. A babiloni fogság után, de még a második Szentély felépítése előtt szintén sor került az ünnepi áldozatokra – ahogyan arról Ezsdrás könyve beszámol.

Valószínűleg ekkoriban járulhatott a Bibliában említett áldozatok sorához hozzá az a vízáldozati ünnep, amelyről a Misna azt írja:

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Az elfedezés napja - Jom kippur jelentősége

A jom kipur, azaz engesztelés napja, a legfontosabb mózesi ünnep, Izrael megtérésének és bűnbocsánatának napját a hívő zsidóság huszonöt órás teljes böjttel és rengeteg bűnvalló és bűnbánati imával tartja meg. A keresztények számára ez nem kötelező, de a benne lévő jelképes tanítás megértése igen, hiszen a Tóra, a mózesi Törvény minden parancsa – a csak zsidók számára előírtak is – tartalmaz mélységes útmutatásokat és belátásokat az egész emberiség számára, mivel Jézus szavai szerint a Törvény egyetlen betűje vagy írásjele sem veszti érvényét, ameddig fennáll az ég és a föld, vagyis ez az Univerzum. (2017. 09.29.)

Munkatársunktól / Hit és értékek

hetilap

Korszakváltó kürtzengés

A zsidó naptár, amely a teremtés óta számolja az esztendőket, a napokban fordult újra egyet. Az 5764. újév azonban csupán a kezdet az őszi ünnepek sorában. Nem sokkal utána következik ugyanis az engesztelés napja, majd a sátoros ünnep. Az őszhöz a zsidó gondolkodásmódban a friss esők, a megújulás, az új kezdet és az öröm kapcsolódik. (2003. 10. 03.)

Hack Márta / Hit és értékek

hetilap

Miben különbözik ez az este?

A közgondolkodásban a keresztény húsvét a húsvét, aminek létezik zsidó változata is. Ezzel szemben a helyzet fordított. A zsidó húsvét, a pészach a történelmi emlékezet legrégibb folyamatosan megtartott vallási ünnepe. ( 2001. 04. 14.)

Hack Márta / Hit és értékek

hetilap

Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete

A "hetek" jelen esetben természetesen nem az újságot jelenti, hanem a hét napos időközt. A "hetek ünnepe", vagyis a pünkösd, onnan nyerte nevét, hogy kezdete a húsvéttól számított hét hét utáni első, azaz az ötvenedik napra esett. Az "ötvenedik" görögül pentekosztész: ebből a szóból lett az angol pentecost, a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. A "hetek ünnepe" az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt. Ekkor áradt ki először a Szentlélek tüzes szélvihar formájában Jézus Krisztus százhúsz tanítványára, egy olyan mozgalmat indítva útjára, amely egy emberöltő alatt betöltötte az akkori lakott világot, s amelyet úgy nevezünk: kereszténység.  (1999. 05. 15.)

Grüll Tibor / Hit és értékek