Ahogy arról a Hetek is beszámolt,  közelmúltban jóváhagyta a kóser és halal vágás tilalmát az Európai Bíróság. 

A bírósági döntés lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy előírják, hogy az állatok jogainak védelmében csak kábítás után vághatják le őket. Ez azonban nem teszi lehetővé, hogy a zsidók és a muszlimok megfelelően kivéreztessék az állatokat és betarthassák a vérevés tilalmára vonatkozó vallási előírásaikat.

Míg a Bíróság szerint a döntés egyensúlyt teremt a vallásszabadság és az állatvédelem között, addig az európai muzulmán és zsidó csoportok, valamint Izrael szerint is ellehetetleníti a vallásgyakorlást.

Pécsi Tibor egy másik, elemző cikkében rávilágított arra is, hogy "a náci zsidóellenes politika első lépése a megszállt európai országokban a kóser vágás betiltása volt". A tiltás azt eredményezheti, hogy a vallásukat teljességében gyakorolni akaró zsidók kénytelenek lesznek elhagyni a kontinens azon országait, amelyek megfogadják ezt az uniós központi irányelvet. "Ha pedig az európai zsidóság távozik, akkor a nácik álma teljesedik be: kontinensünk Judenfrei, azaz zsidómentes lesz. "

Ennek a döntésnek apropóján készítette videóját Toroczkai, ugyanis szerinte

Magyarország a kóser és halal vágás Mekkájává vagy Paradicsomává válhat

– jelentsen ez akármit is. Az „oknyomozása”  során a politikus összesen egy kóser és egy halal vágást végző hazai vágóhidat keresett meg. Mivel az üzemektől nem kapott választ (két nap alatt),  belépési és forgatási engedély nélkül látogatott el e a telepekre kamerájával, ahol

csodálkozva tapasztalta, hogy a magánterület biztonsági őrei távozásra kérik.

Toroczkai meglehetősen előítéletes felhanggal vezeti fel a témát a felvételen, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) és vezetője,

Köves Slomóval kapcsolatban állandó jelzőként használja a „kormányközeli” és „állami támogatással kitömött” jelzőket, ezzel szemben a belga állatvédők „jobboldali hazafiak”.

Toroczkai negatívumként látja, hogy Orbán Viktor egyetlen európai vezetőként emelte fel szavát a vallásszabadság mellett.

Hazánk miniszterelnöke ugyanis Jichák Herzognak, a Zsidó Ügynökség elnökének küldött levelében úgy fogalmazott, hogy az Európai Bíróság döntése „nemcsak a vallásszabadság elleni támadás, hanem zsidó-keresztény örökségünk és az Európában élő zsidó közösségek elleni támadás. Következésképpen kormányom gyorsan elítélte ezt a káros döntést...”

Toroczkai szerint Orbán nem a vallásszabadságot védi, hanem azért ítélte el a döntést, mert az EMIH tulajdonában lévő Csengelén átadott Európa egyik legnagyobb kóser vágóhídja állami támogatást is kapott. Az üzem a világjárvány alatt is kétszáz ember megélhetését jelenti, és az európai kóser húskészlet mintegy 40%-a innen származik.

A szélsőjobboldali politikus először tehát leutazott Csengelére, ahol a biztonsági őr kérte, hogy

távozzon a magánterületről, az üzem területére a koronavírus óta csak az ott dolgozók léphetnek be.

Toroczkai mindenképpen beszélni akart volna valakivel, annak ellenére, hogy a biztonsági őr tudatta vele, hogy az üzem tulajdonosai és a vezetőség, az EMIH Budapesten tartózkodik, és ők tudnak neki nyilatkozni, a vágóhíd munkatársai nem. A politikus ragaszkodott hozzá, hogy őt „a kóser vágás technikája érdekli”, azért jöjjön ki valaki és magyarázza el a folyamatot. Csodálkozva tapasztalta, hogy bizony egy magánterületen, magántulajdonban lévő üzembe hívatlanul nem mehet be, és munkaidő közben egy üzemi dolgozó sem szeretne vele a kóservágás rejtelmeiről beszélgetni.

Ezt Toroczkai úgy kommentálta, hogy a zsidó közösség „elutasító és ellenséges” volt.

Az üzem egyébként veszteségesen működik, és az EMIH pótolja ki a hiányt. A politikus többször felteszi a kérdést, hogy „vajon miből?”, és felháborítja, hogy nem mondták meg neki, annak ellenére, hogy az egyházakat semmilyen jogszabály nem kötelezi, hogy a teljes nyilvánosság – vagy ellenséges politikusok – elé tárják a pénzügyeiket.

Az „oknyomozás” második és egyben utolsó állomása a békés megyei üzem volt, mely egy török tulajdonú halal vágóhíd.

Toroczkai ismét úgy lépett egy magánterületre, hogy sem fényképezésre, sem belépésre nem kapott engedélyt. Mikor az üzemnél kérték, hogy ne fényképezzenek, illetve az elkészült képeket hadd tekintsék meg, Toroczkai egy „azokat nem fogja megnézni” tőmondattal zárta az udvariaskodást, majd csodálkozott, hogy

a zsidók után a „törökök is elutasítók és ellenségesek”.

Az üzemen kívül tájékoztatták, hogy az összes NÉBIH és állategészségügyi engedéllyel rendelkeznek, így nem kívánnak nyilatkozni. Az üzemből végül egy férfi jött ki és megkérdezte, hogy Toroczkai újságírókét látogatott-e a húsüzemhez, mire azt a választ kapta, hogy nem, ő a Mi Hazánk párt elnöke és csak azt szeretné megtudni, hogy „szenved vagy nem szenved az állat” mikor levágják.

Kérdésére a férfi elmondta, hogy nem kábítják el az állatot, hanem egy nagyon éles késsel történő vágással oltják ki az életét, így a folyamat rendkívül gyors, egy-másfél perc alatt az állat teljesen kiszenved, meghal.

Toroczkai kérdése, hogy „Akkor nem fél napig szenved?” erős cáfolatra talált.

A férfi azt is elmagyarázza, mi az oka a vallási előírásnak, mely egyáltalán nem öncélú: a kábítás során a szívműködés lelassul, a vér nem tud távozni a testből. Ha azonban a vágással a vér kijön az állatból a hús puhább, finomabb és egészségesebb lesz, valamint kevésbé romlik.

„Távozásunk után a török tulajdonos jogi eljárásokkal fenyegetett meg, ha bármit közzéteszek a látogatásomról. Az viszont közügy, hogy minek nyit utat a magyar kormány itthon az európai tiltás után, s mit támogat a magyar adófizetők pénzéből.

Minden magyarnak joga van tudni, mi zajlik Magyarországon. A barátságtalan elutasítás a zsidó és muszlim vágóhidaknál nem növelte a bizalmat, és így arról sem tudtak meggyőzni, hogy az állatvédőknek nincs igaza”

– írja a videó végén Toroczkai.

Természetesen a kormány nem most „nyit utat” a vallási alapú vágások előtt, hiszen ezek régóta léteznek, csupán nem követi a belga példát és nem lehetetleníti el a vallásgyakorlást állatvédelemre hivatkozva. Európában nem tilos a kóser és halal vágás, de a Bíróság döntése értelmében nem tilos tiltani.

A politikus nem barátságtalan elutasításban részesült, hanem engedély nélkül magánterületekre rontott be és kamerázott ott dolgozókat, akik arra engedélyt nem adtak, sőt,

kifejezetten kérték, hogy ne tegye.

A tényeket tekintve Toroczkai nem érte el sem emailen, sem telefonon a videó témáját képező üzemek vezetőit, nem kérdezett meg egy szakértőt sem, nem járt utána a vágások miértjeinek, és nem mutatta be egyik álláspontot sem – se állatvédőkkel, se vallási vezetőkkel nem beszélt. Szerinte azért, mert a két üzem vezetői nem válaszoltak neki, pedig nyilvánvalóan nem kizárólag e két vágóhíd hentesei tudtak volna kimerítő választ adni a kérdéseire.