"Igen, ez mindenképpen aggaszt minket"
- jelentette ki Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője sajtótájékoztatóján, miután a nap folyamán Antony Blinken külügyminiszter már szóvá tette, hogy az iszlám köztársaság felgyorsította nukleáris programját.
"Mondhatnám, kezdünk visszatérni az iráni atomalku előtti időkhöz, amely megállapodás keményen korlátozta az iráni nukleáris programot nemzetközi ellenőrök felügyelete mellett.
Amióta Trump kormánya kiléptette az Egyesült Államokat az egyezményből, Irán felgyorsította nukleáris programját és korlátozta együttműködését a nemzetközi ellenőrökkel, nem teljesítve az atomalkuból fakadó kötelezettségeit"
- tette hozzá a szóvivő.
Mint mondta, "az eddigi egy évről néhány hétre, vagy még kevesebbre" csökkent az az idő, amelyre Iránnak szüksége lenne egy atomfegyverhez megfelelő mennyiségű hasadóanyag előállításához. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok részben ezért is tesz jelenleg diplomáciai erőfeszítéseket.
Irán és az Egyesült Államok az elmúlt egy évben közvetett tárgyalásokat folytatott Bécsben a 2015-ös megállapodás felélesztéséről. Az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal megkötött atomalku arról szólt, hogy Irán legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe.
Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.
A többhatalmi atomalkuból azonban Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018 májusában egyoldalún kiléptette országát, mondván, nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen ki. Egyúttal elrendelte az Irán elleni amerikai szankciók visszaállítását. Ezt követően Irán a megállapodás számos pontját megsértette nukleáris programjának felpörgetésével.
A tárgyalások most megrekedtek, mivel Teherán és Washington egymást vádolják azzal, hogy nem hozták meg a fennmaradó kérdések rendezéséhez szükséges politikai döntéseket.
(Hetek / MTI)