Éveken át régészek és kutatók próbáltak rájönni, hogy milyen szöveg lehetett a hétbetűs töredék folytatása, de nem tudtak konszenzusra jutni.

Most azonban Daniel Vainstubnak, a Ben Gurion Egyetem kutatójának sikerült kiderítenie, hogy a felirat valójában nem kánaánita nyelven íródott, ahogy korábban gondolták, hanem szabái nyelven.

Ezt a nyelvet beszélték Sába lakói, abban a dél-arábiai királyságban, ahonnan a bibliai történet szerint a királyné Salamont meglátogatta, és ajándékokat vitt neki.

Vainstub szerint az, hogy a Dávid és Salamon király idejéből származó edényen szabái nyelvű felirat szerepel, azt támasztja alá, hogy valóban lehetett ismeretség Salamon és Sába királynője között.

A Bibliában az 1 Királyok könyvének 10. fejezetében esik szó arról, hogy Sába királynője hallott Salamon bölcsességéről, ezért ellátogatott hozzá, hogy kemény kérdéseket tegyen fel neki, a király pedig megválaszolta ezeket.

Az izraeli régész szerint az edénydarabon a “ladanum” szó szerepel, ami tömjént jelent.

Az edényen lévő felirat megfejtése nemcsak azt bizonyítja, hogy jelen volt szabái nyelvet beszélő Izraelben Salamon király uralkodása alatt, hanem a kor geopolitikai kapcsolatairól is árulkodik a régióban, főleg mivel az edényt azon a helyen találták, ahol adminisztratív központ lehetett Salamon király idejében”

- tette hozzá a régész.

A kutató szerint a felirat azt is megerősíti, hogy “kiterjedt kereskedelmi és kulturális” kapcsolat volt Izrael és Sába királysága között abban az időben.

(Christian Headlines / Hetek)