Az Európai Központi Bank legfrissebb jelentése szerint a jegybankok intenzív aranyvásárlásai, valamint a nemesfém árának drámai emelkedése alapjaiban rajzolta át a nemzetközi pénzügyi térképet. 

Az EKB kedden közzétett adatai szerint – amelyeket a Financial Times ismertetett – a globális jegybanki tartalékokon belül az arany részesedése egyetlen év alatt 20 százalékról 27 százalékra ugrott. Ezzel párhuzamosan az amerikai államkötvények aránya 25-ről 22 százalékra csökkent, míg az euróban tartott eszközök részaránya stabilan 15 százalékon maradt.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

Bár a dolláralapú eszközök összessége még mindig a legnagyobb szeletet, a tartalékok 42 százalékát teszi ki, az arany előzése szimbolikus és gyakorlati szempontból is korszakalkotó fordulat. 

A tartalékeszközök szerkezetének megváltozása mögött mély geopolitikai és gazdasági folyamatok húzódnak meg. A jegybankok ezeket a likvid biztonsági tartalékokat saját valutájuk védelmére, nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére és válsághelyzetek kezelésére használják. Az utóbbi években azonban sok ország tudatosan igyekszik alternatívát találni az amerikai dollárral szemben. 

Ez a diverzifikációs törekvés különösen 2022 óta gyorsult fel, amikor Washington a szankciók részeként befagyasztotta Oroszország dollártartalékait az ukrajnai invázió miatt. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a jelentésben egyenesen úgy fogalmazott, hogy a geopolitikai feszültségek tovább hajtják a jegybankok erős aranykeresletét. 

A világ központi bankjai jelenleg több mint 36 ezer tonna aranyat halmoztak fel, ami megközelíti a Bretton Woods-i korszak csúcsát, amikor a dollár értékét még közvetlenül a nemesfémhez rögzítették. Az arany térnyerését a fizikai vásárlások mellett a piaci árfolyam elképesztő ralija is fűtötte: a nemesfém ára az elmúlt két évben csaknem megduplázódott, és idén januárban történelmi csúcsot elérve meghaladta az 5500 dollárt unciánként. 

Bár a jegybankok aranyvásárlási üteme a korábbi évi ezer tonnás rekordok után tavaly némileg lelassult, 850 tonnával így is rendkívül magas maradt. A legnagyobb felhalmozók 2022 óta Kína, Lengyelország, Törökország és India voltak. Érdekesség, hogy 2025-ben egy kriptovaluta-vállalat, a stabilcoinokat kibocsátó Tether vált a piac legnagyobb egyedi vevőjévé, egymaga több mint 100 tonna aranyat vásárolva. 

A geopolitikai konfliktusok ugyanakkor gyors mozgásokat is eredményeznek: Törökország például, amely 2022 óta 220 tonna aranyat halmozott fel, az iráni háború kitörését követően 130 tonna aranyat adott el vagy adott kölcsön, végrehajtva az utóbbi évek egyik legnagyobb tartalékcsökkentését. 

Miközben a dollár pozíciói gyengülnek, az euró nemzetközi szerepe az EKB szerint fokozatosan, de biztosan növekszik. Tavaly az euróban kibocsátott nemzetközi adósságállomány értéke elérte a rekordnak számító közel ezermilliárd eurót, a külföldi befektetők pedig 850 milliárd eurónyi friss tőkét áramoltattak az eurózóna eszközeibe, ami jelzi a közös európai valuta iránti növekvő bizalmat ebben a bizonytalan globális környezetben.

További nemzetközi híreink a Hetek Podcast csatornán: