A szinte teljes konszenzussal elfogadott tudományos álláspont a Sars-Cov-2, azaz Covid-19 vírussal kapcsolatban az, hogy eredendően egy denevérből származó, majd egy közvetítő fajon keresztül az emberre is átterjedő vírusról van szó, amely először a vuhani Huanan nagybani piacon ütötte fel a fejét.
Olyannyira sziklaszilárddá vált ez a vélekedés, hogy a nagy óriáscégek nagy elánnal beindított cenzúragépezete mára szinte az összes platformról száműzte a további alternatív elképzeléseket (kérdés, hogy ez a cikk például maradhat-e majd a felületeken). Tette ezt mindannak ellenére, hogy cáfolhatatlan bizonyítékot a mai napig nem sikerült találni a vírus pontos eredetére vonatkozóan, ahogyan ezt a WHO főigazgató-helyettese a Hetek kérdésére is megerősítette.
Igen, mind a mai napig. Még úgy is, hogy hosszú kálvária után a WHO szakértői csapata végre elutazhatott Vuhanba (tavaly május óta próbálták ezt megtenni), hogy a kínai hatóságok szoros közreműködésével elkezdjenek az eredet után kutatni. A hét eleji rendkívüli sajtótájékoztatójukon azonban elhangzott, hogy
- nem biztos, hogy a vírus Vuhanból ered (Peking szerint nem is Kínából...)
- nem biztos, hogy denevérek voltak a vírushordozók, de valószínűsítik
- egyáltalán nem világos, hogyan és hol terjedt át az állatról az emberre a vírus, fogalmuk sincs, hogy mi volt a közvetítő faj
Összegezve, a WHO tulajdonképpen semmiféle bizonyítékot nem tudott szolgáltatni az eddigi legbiztosabb elméletre, sőt annak több elemét egyenesen kétségbe vonta. Ahogy pedig várható volt, Kína élt a lehetőséggel és még nagyobb fordulatszámra kapcsolva igyekezett az egész járványkirobbanás lokalizációját eltolni magától. A pekingi központi álláspont szerint akár az is lehet, hogy külföldről hozták be fagyasztott élelmiszerrel a vírust, és így terjedt el az országban. Mindenesetre erősen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Vuhan környékén robbant volna ki a vírus, ott történt volna meg a fajok közötti átlépése a kórokozónak.
A sajtótájékoztatót követően elkezdődött a narratívák háborúja, különösen a Donald Trump által korábban megemlített víruslabor-elmélettel kapcsolatban.
A feltételezés lényege, hogy van Vuhanban egy kiemelt víruskutató intézmény, ahol már évek óta vizsgálnak koronavírusokat és sokan vélik úgy, hogy a mostani Covid-19 innen jutott ki. Az összeesküvés-elméletek szerint tudatos megalkotás és elszabadítás volt, az enyhébb változatok szerint egyszerű - egyébként nem példa nélküli - incidens, baleset áll a háttérben.
A WHO egyik szakértője Peter Ben Embarek úgy fogalmazott, hogy "rendkívül valószínűtlennek" tartja, hogy az ottani laborból szabadult volna ki a vírus, ezért az "ilyen jellegű vizsgálatokat a továbbiakban nem tartják szükségesnek a vírus eredetének kutatása során". Peter Daszak, a WHO vuhani szakértője pedig óva intett mindenkit attól, hogy az amerikai hírszerzés információira hagyatkozzanak a vírus eredetével kapcsolatban. Mint ismeretes, az amerikai külügy többször is felvetette, hogy nem zárja ki az úgynevezett laborelméletet. Az Egyészségügyi Világszervezet minősítgetését nem hagyta szó nélkül az amerikai külügy, emlékeztettek arra, hogy Kína eddig sem biztosított átláthatóságot, ezért további független vizsgálatokat szorgalmaznak.
"Amennyiben igaz lenne a laborelmélet, a vírusnak emberről emberre kellett elsőként terjednie. Ezt a feltételezést azonban az egész tudományos közösség elutasítja.
Másodrészt, ki kellett szöknie a laborból egy olyan vírusnak, ami már egy létező és ismert vírus. Vuhan egyik laboratóriumában sem volt, és nincsen jelen a Sars-Cov-2. Ha nincs jelen, nincs nyoma, akkor nincs is, ami kiszabadult volna onnan" - szólt a WHO magyarázata a laborelmélet cáfolatával kapcsolatban.
A delegáció vuhani útján "magas szintű" egymüttműködést tapasztalt a víruskutató laboratóriumban - szól a beszámoló. Az amerikaiakat kritizáló Peter Daszak zoológus találkozott is az Intézet igazgatóhelyettesével, Si Cseng-livel, akivel még a 2003-as járvány során kutattak együtt a SARS eredetének felderítésében.
Élő szöveges tudósításában azonban a Guardian emlékeztet rá, hogy nem teljesen igaz, hogy a teljes tudományos világ elutasítaná konszenzussal az úgynevezett laborelméletet. Mint írják, a neves Cornell Egyetem egy újonnan publikált tanulmányában 9 tudós intézett felhívást arra, hogy folytassanak "nyílt vitát" és vessenek fel kérdéseket azzal a konszenzus-közeli állásponttal szemben, mely szerint a vírus állati eredetű.
A Telegraph a múlt hétvégén közölt terjedelmes vezető anyagot arról, hogy mi van abban az esetben, ha "valóban a vuhani laborból szabadult ki a vírus". A kérdést nem kattintásmaximalizálás vagy bulváros öncélúsággal teszik fel, hanem a tudományos életben komoly tekintéllyel bíró mintegy 18 tudós nevében. A cikk végén felsorolják a nevüket, mint olyan szakemberekét, akik nem állítják, hogy tudják az igazságot, viszont szeretnék ha alaposabb vita tárgyát képezné ez az elmélet is.
A patinás brit lap emlékeztetett rá, hogy 2020 elején a víruslabor elmélet egy durva Kína-ellenes összeesküvésnek tűnt, ám az elmúlt bő egy évben egyre több testület egyre komolyabban kezdett foglalkozni a felmerülő kérdésekkel, ám többnyire mainstream ellenszélben.
Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a most is tomboló koronavírusról, tudnunk kell, hogy eddig összesen 7 különféle koronavírust ismernek, ami embereket is megfertőzött. Ezek közül négy mindössze a közönséges megfázás tüneteit produkálta, három azonban halálos járványt okozott. A SARS a kétezres évek elején Hong Kong mellett jelent meg, több országba elterjedt, a MERS pedig 2012-ben ütötte fel a fejét a Közel-Keleten. A Covid-történetét pedig ismerjük.
Illetve mégsem annyira.
A Telegraph a cikkében a következő feltevést fogalmazza meg:
mivel tudjuk, hogy a vírus állatról emberre terjedt át (ez közel 100 százalékos bizonyosságú), mi van akkor, ha ez az átterjedés a laboratórium falain belül történt meg?
Az elmélet tehát nem azt cáfolja, hogy a Covid-19 állatról emberre terjedt volna át, hanem azt, hogy ez minden kétséget kizáróan a természetben történt meg.
A Vuhani Virológiai Intézetben az ország minden tájáról összegyűjtött vadállatok (főként denevérek és rágcsálók) mintegy 20 ezer patogén mintáját vizsgálták és tárolták. Ebben a laboratóriumban ráadásul nem csak vizsgálták, hanem módosították is ezeket a mintákat. Úgynevezett hibrid, illetve kiméra vírusokat hoztak létre, amiket "humanizált" állatokon, azaz emberi sejteken, géneken is kipróbálták. Ez önmagában nem újkeletű tudományos eszköz a vírusok vizsgálatakor, viszont kétségtelenül kockázatos művelet, amikor emberre veszélyes vírusokat/patogéneket hoznak létre, hogy az így szerzett tudással meg tudják előzni, ki tudják védeni a különböző járványokat.
A kockázat viszont adott, a tudományos berkeken belül is felvetették már azt a dilemmát, hogy mi jelenti a nagyobb veszélyt: ha elterjed egy számunkra ismeretlen állati eredetű vírus, vagy hogy a vizsgálatok során történik-e valamilyen "baleset". Többek között a vuhani labor egyik vezetője, dr. Si is írt erről még 2015-ben - akkor ő a kisebbik kockázat, azaz a vírus-manipulációk további alkalmazása mellett tette le a voksát.
Pedig ez utóbbinak is van kockázata - a 2004-es SARS-járvány során egy pekingi laborból kétszer is kiszabadult a vírus, a vuhani laborral kapcsolatban pedig például egy olasz riportműsor is felvetette ugyanezeket az aggályokat.
A WHO által begyűjtött hatalmas mennyiségű minta alapján sem Vuhanban, sem a környékén egyetlen állatban sem sikerült kimutatni a Covid-19-et. Az egész évben begyűjtött minták és vizsgálatok nem támasztják alá a feltételezést, hogy azon a helyszínen lappangott volna valamelyik állatban a halálos vírus. Az viszont történelemhamisítás volna, ha azt állítanánk, hogy a legelső kirobbanása a világjárványnak nem a vuhani Huanan halpiac lett volna, hiszen a mai napig nem tudunk olyan fertőzésről, ami időben az ottani eseteket megelőzően máshol történt volna.
Az is gyanús, hogy még a 2003-as SARS-CoV-1 esetében a járvány első hónapjaiban gyorsan mutálódott a vírus az első betegeknél, a mostani SARS-CoV-2 már nem.
Tehát a Covid-19 vírusa már jóval azelőtt alkalmazkodott az emberek fertőzéséhez, minthogy az első esetek kiderültek volna.
Ebből három dolog következik: 1., vagy már hónapok óta terjedt a vírus észrevétlenül (erre nincs semmi bizonyíték egyelőre), 2., vagy még az állatokban sikerült úgy mutálódni a vírusnak, hogy az ember-ember vonatkozásban is hiperfertőző legyen,
3., vagy a laborban mutálódott az emberi sejteken való kísérletezések során és ez jutott ki valahogyan a laborból.
A WHO által kritizált amerikai hírszerzés még a Trump-adminisztráció alatt az elméletet azzal a felütéssel tette ismét vizsgálat tárgyává, hogy "okuk van azt hinni, hogy a Vuhani Virológiai Intézet több kutatója, 2019 őszén Covid-19-hez hasonló tünetekkel rosszul lettek."
A Telegraph cikke lényegében egy 2012 április bányaincidens körül épül fel. Moijang egyik bányájában denevérürülékek eltávolítása során hat bányász súlyosan megbetegedett. Három közülük végül elhunyt. A 2003-as nagy SARS járvány pácienseit kezelő, arra gyógymódot találó Dr. Zhong Nanshan vetette fel pár hónappal később, hogy a megbetegedések összefüggésben lehetnek a korábbi vírussal. Ezért a mintákat begyűjtötték és elkezdték vizsgálni. A vuhani intézetben.
Itt dolgozik a korábban említett dr. Si Cseng-li is, aki éveken keresztül legalább 7 expedíciót indított a bányaincidenst követően, hogy a SARS-hoz hasonló vírusmintákat gyűjtsenek be az ország különböző részeiről és szállítsák Vuhanba bevizsgálásra.
Ezekből 9-et sikerült rögzíteni. (Ezt sem tették egyből közzé, egy nemzetközi kutatócsoport rakta össze a mozaikot és derített fényt ezekre az expedíciókra. Következtetésüket végül dr. Si a Nature folyóiratban kénytelen volt megerősíteni. Részleteket azonban ekkor sem árult el.)
2019 december utolsó napjaiban ugyanez a Si egy shanghai-i konferencián bejelentette, hogy Vuhanban egy járvány tört ki, majd azonnal hazautazott egy éjszakai járattal. Később a Scientific Americannak azt mondta, az első gondolata az volt:
"A mi laborunkból juthatott ki?"
Később arra jutott, hogy nem. De volt más olyan publikáció is, ami ugyanezt a feltételezést vetette fel. Februárban egy rövid cikket tett közzé két vuhani tudós, Botai Xiao és Lei Xiao, akik emlékeztettek, a vuhani labor több ilyen denevérektől származó vírust is begyűjtött. Mint írták, "a természetes rekombináció és a köztes gazdaszervezet figyelembe vételével a <gyilkos> akár a vuhani laborból is eredhetett." A lapszámot nem sokkal később visszavonták, a felvetést pedig alaptalannak minősítették a kínai hatóságok.
Az expedíciókról begyűjtött mintákat sosem tették nyilvánosan közzé, a Vuhani Intézet adatbázisát elérhetetlenné tették, Si professzor a BBC-nek biztonsági okokra hivatkozott. A moijangi bánya esetére felfigyelt BBC és AP riporterei megpróbáltak a helyszínen kutatva többet megtudni, ám a kínai rendőrség feltartóztatta őket. Továbbra sem transzparens még a kutatóvilág prominens tagjai számára sem, hogy pontosan milyen vizsgálatok zajlottak a vuhani laborban, milyen SARS-szerű vírusokat vizsgáltak, milyen variánsokat alkottak meg. Ez pedig nem segít az elmélet megcáfolásában.
Az Egészségügyi Világszervezet, Kína és a mainstream média laborelméletet elutasító narratívájával kapcsolatosan az a legnagyobb gond, hogy egyrészt nem tekinthetőek abszolút hiteles forrásnak a korábban és most is tapasztalt ellentmondásaik miatt, másrészt a bizalmat az sem erősíti meg, hogy az érintettek még annak a lehetőségét is elvetik, hogy érdemben lehessen vitatkozni és kérdéseket feltenni ezzel a feltételezéssel kapcsolatban. Ez persze nem bizonyítja a hipotézist, de a gyanút viszont tovább mélyíti egy olyan helyzetben, amikor éppen a bizalmat kellene erősíteni minden emberben, hogy az oltásokkal élve végre véget lehessen vetni ennek az egy éve tartó rémtörténetnek.