Ez egy véleménycikk.

„… egy héttel a választások napja előtt úgy tűnik, hogy elég amerikai áll készen arra, hogy Trump úr újabb ciklusára szavazzon. Meg akarják mondani a demokratáknak: ezt nem tehetitek meg. Nem vezethetitek az országot egyre mélyebbre az új progresszív disztópiátokba, elmélyítve a megosztottságunkat és elszívva az erőnket,

majd megfordulva azt mondjátok a választóknak: Sajnálom, de vagy mi, vagy Hitler.”

A cikkben komoly kritikát kap Trump is, Baker szerint a demokraták álnokul kihasználják a választók Trumppal kapcsolatos sokszor jogos aggályait, hogy felhatalmazást szerezzenek újabb négy évre.

„Tényleg hagyjuk, hogy kihasználják ezt a nyugtalanságot, felhasználva kétségeinket és manipulálva szorongásunkat, hogy visszamenőleg igazolják az elmúlt négy évben általuk okozott károkat, és  jóváhagyassák velünk, hogy mit tehetnek a következő négy évben?”

Szerintem is ez a lényeg. De azért érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni a dolgot.  A liberális sajtó egy komoly történész komoly érveit mozgósította a „Trump egy fasiszta” állítás mellett.

Robert O. Paxton professzor sokáig habozott fasisztának nevezni Donald Trumpot. De 2021 januárjában, a Capitolium elleni támadás után meggondolta magát :

„Trump 2020. január 6-i, a Capitolium elleni invázióra való felbujtása megszünteti a fasiszta címkével szembeni ellenvetésemet.

A választások megdöntésére irányuló polgári erőszak nyílt bátorítása átlép egy vörös vonalat. A címke most már nemcsak elfogadhatónak, hanem szükségesnek is tűnik.”

Mások véleményében is ez a gondolat bukkan fel. Szerintük a január 6-i események igazolják azt, hogy Trump fasiszta, hiszen egy erőszakos hatalomátvételi kísérletre került sor. Az események részletes bemutatására itt nincs szükségünk, de nagyon tanulságos az egész. A Paxton ( és sokan mások) érveiben felbukkanó váddal szeretnék egy kicsit foglalkozni, azzal, hogy Trump bátorította az erőszakot.

Donald Trumpnak nem tetszett, hogy a november 3-án lezajlott választás után egészen hetedikéig nem hirdettek eredményt, nagyon elhúzódott a számlálás, a levélszavazással is gondjai voltak és még sok mindennel. Ezért azt gondolta, hogy nem szabad hitelesíteni az eredményeket és tisztázni kell a dolgokat. Ezért szerinte harcolni is kell. 

Elég radikálisan fogalmazott:

„If you don't fight like hell, you're not going to have a country anymore.” ( ha nem harcoltok pokoli módon, már nemsokára nem lesz országotok).

Ez a felszólítás a feszültséget növelte, de szándéka szerint a politikai harcra buzdított és nem az erőszakra. Honnan tudható ez? Onnan, amit egy-két órával az ostrom kitörése után mondott Trump:

„Most már haza kell mennetek. Békére van szükségünk. Törvényt és rendet kell teremtenünk.

Tiszteletben kell tartanunk a törvény és a rend nagyszerű embereit. Nem akarjuk, hogy bárkinek is baja essen…Ez egy csalárd választás volt, de nem játszhatunk ezeknek az embereknek a kezére….Békére van szükségünk. Tehát menjetek haza. Szeretünk titeket. Nagyon különlegesek vagytok. Láttátok, mi történik. Látjátok, hogyan bánnak másokkal, akik olyan rosszak és gonoszak. Tudom, hogy mit érzel. De menjetek haza, és menjetek haza békében.”

Azaz Donald Trump nem változtatta meg a véleményét a választással kapcsolatban, továbbra is sok baja volt, de nem akart erőszakot és polgárháborút. Melyik fasiszta vezér az aki a harcoló híveinek azt mondja, hogy menjetek haza békével? Egyáltalán, melyik fasiszta vezér engedi át a hatalmat békésen, miután már megszerezte egyszer?

Trump ekkor már négy éve volt elnök. Harcosan vitatkozott, de békésen átadta a hatalmat. Ezek a tények.

Úgyhogy valóban igaza van a cikk elején idézett újságírónak, a demokraták el akarják hitetni, hogy ha nem ők jönnek, akkor egy Hitler jön, ezzel az általuk okozott károkat szeretnék eltakarni. Mindenki lásson Hitlert Trumpban és ijedtében Harrisre szavazzon. A választáson majd kiderül, hogy sikerül-e ez az igencsak aljas hadművelet. Remélem nem.