Jaroszlavszkij szerint az ellenség képes lehet elvágni a főváros bal partját a jobbtól, és egy ilyen forgatókönyv illeszkedne abba a stratégiába, amely Kijev kifárasztására, „halott várossá” tételére irányul. Ha ez a szándék, akkor egyszerre valamennyi hidat támadhatják – mondta a „Fabrika Novin” című műsorban.

Denisz Jaroszlavszkij, aki az ukrán rohamcsapatok egyik közismert és tapasztalt parancsnoka, azt is elmondta, hogy a hatóságoknak nem elég evakuálásra buzdítaniuk a lakosságot: konkrét cselekvési tervet kellene kidolgozniuk egy ilyen csapás esetére, és azt meg is kellene ismertetniük a kijeviekkel. „Nem ijesztgetek, csak a valóságról beszélek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a lényegi kérdés az, mi történik majd akkor, ha bekövetkezik a támadás.

Emlékeztetett arra is, hogy a kijevi Déli híd felújítása már öt éve tart, vagyis egy esetleges rombolás után nem lehet gyors helyreállításra számítani.

Mint Jaroszlavszkij elmondta, ukrán szakértők és hivatalos szereplők korábban is jelezték, hogy az őszi–téli időszak közeledtével Oroszország a kritikus infrastruktúrára – hőerőművekre, vízművekre, fűtési rendszerekre és gázkitermelésre – helyezheti át a csapások súlypontját. A Helyreállítási Ügynökség szerint különösen veszélyesek lehetnek a szivattyúállomások elleni támadások, amelyek egyszerre hagyhatják víz és fűtés nélkül a városokat.

Már most is az egyik legsúlyosabb probléma a kritikus infrastruktúra és az energetikai hálózatok állandó pusztulása. A folyamatos támadások miatt Kijevben reális forgatókönyvvé vált a teljes energetikai összeomlás (blackout). Egy tartós áram-, víz- és fűtéskimaradás a többmilliós nagyvárosban olyan humanitárius krízist idézhet elő, amely a lakosság részleges vagy teljes kimenekítését tenné szükségessé.

A szokatlanul őszinte hangvételű interjú is azt mutatja, hogy ukrajnai háború elhúzódásával a frontvonal mögötti belső feszültségek és a mélyülő szervezési problémák egyre élesebben kerülnek a felszínre, miközben Volodimir Zelenszkij egyre brutálisabb fenyegetésekkel igyekszik sokkolni a nemzetközi közvéleményt. Mint arról beszámoltunk, az ukrán elnök tömeges dróntámadásokkal akarja teljes légtérzárra kényszeríteni Moszkvát, és azt üzente, hogy a civil utasszállítók is veszélyben vannak az orosz légtérben.

Jaroszlavszkij az interjúban beszélt a mozgósítás válságáról, az egyre súlyosabb társadalmi igazságtalanságokról, valamint a hadseregen belüli korrupcióról is.

A háború jelenlegi szakaszában az egyik legvitatottabb kérdés a mobilizációs korhatár lehetséges csökkentése. Jaroszlavszkij határozott álláspontot képvisel ebben a kérdésben: a fiatalok tömeges és kényszerű frontra küldése helyett gyökeresen új megközelítésre van szükség.

A parancsnok úgy véli, hogy a fiatalabb generációt elsősorban önkéntes alapon, és kizárólag a modern hadviselés technológiai szektoraiba kellene bevonni. „A mai fiatalok digitalizált világban nőttek fel, technológiai beállítottságuk és képernyők előtti monotóniatűrésük páratlan előnyt jelent a modern, hálózatalapú hadviselésben” – mondta Yaroslavsky, aki szerint a hatékony védekezés másik hatalmas akadálya a hadseregen belüli korrupció és a megfelelő belső ellenőrzés hiánya.