Az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésén 32 állam tartózkodott a szavazás során, Kína és India mellett többek között Dél-Afrika, Pakisztán, Afrika és Közép-Ázsia országainak a nagy része.

A határozatot 7 ország utasította el, Oroszország mellett Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria, Mali, Eritrea és Nicaragua.

A dokumentumban a tagállamok felszólítják a konfliktusban érintetteket és a nemzetközi közösséget, hogy törekedjenek a békére. A határozat megerősíti az elkötelezettséget Ukrajna szuverenitása, függetlensége, valamint területe épsége iránt, nemzetközileg elismert határai alapján.

A dokumentumot aláíró ENSZ-tagországok felszólították Oroszországot, hogy azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.

A rendkívüli ülésen António Guterres, az ENSZ főtitkára úgy fogalmazott, hogy „ez az invázió egy támadás a közös lelkiismeret ellen is”, az évfordulót pedig gyászos mérföldkőnek nevezte Ukrajna és a nemzetközi közösség számára.

A német külügyminiszter kijelentette, hogy létezik egy béketerv, amely az ENSZ alapokmánya. Annalena Baerbock úgy fogalmazott, hogy az ENSZ alapokmánya minden államra egyaránt érvényes, ezért a békéhez vezető út is világos: „Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait Ukrajnából, le kell állítania a bombázásokat, és vissza kell térnie az ENSZ alapdokumentumához”.

Kína ENSZ nagykövetének helyettese a vitában hangsúlyozta, hogy a béketárgyalásnak kellene a nemzetközi közösség prioritásának lennie, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az eredeti egyeztetések megrekedtek Kijev és Moszkva között.

Dél-Afrika ENSZ nagykövete azonban megkérdőjelezte a dokumentum megalkotásának a célját, hogy tényleg elsősorban a harcok leállítását célozzák-e, vagy inkább Oroszország elítélését helyezik a középpontba.

A határozati javaslatot Ukrajna fogalmazta meg, az előterjesztők közlése szerint szövetségeseivel szorosan együttműködve.

Szijjártó Péter találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral, mert a külgazdasági és külügyminiszter szerint az ENSZ-ben sokkal erősebb az ukrajnai béke támogatottsága, mint az Európai Unióban, ahol azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel azt, aki a diplomáciai rendezés fontosságáról beszél.

New Yorkban a hangulat egészen más, mint Brüsszelben, amikor az Ukrajnában zajló háborúról beszélünk, hiszen hogyha Brüsszelben valaki a béke fontosságáról beszél, akkor azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel, ami nyilvánvalóan eszement dolog”

- mondta a politikus.

Szijjártó szerint a diplomáciai rendezés csak akkor lehetséges, ha az egymással közvetlenül vagy közvetve szembenálló felek hajlandók lesznek tárgyalni, amihez kommunikációs csatornákra van szükség.

Az ENSZ-nél jobb kommunikációs csatorna nem létezhet, hiszen épp azért hozták létre a világszervezetet, hogy az egymással akár háborúban vagy ellenséges viszonyban lévő országok is beszélni tudjanak egymással – tette hozzá a külügyi tárca vezetője.

„Ezért az ENSZ főtitkárát is arra kértem, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ENSZ be tudja tölteni ezt a szerepet, hogy az ENSZ közvetítő vagy a megbeszélések számára platformot biztosító szervezet lehessen ebben a háborúban” – mondta Szijjártó.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy eddig két olyan közvetítési kísérlet volt, amely sikerrel járt, és mindkettő valami módon az ENSZ-hez kötődik, így a gabonaexport újraindításáról kötött megállapodás, valamint az is, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek köszönhetően eddig sikerült elkerülni a nukleáris baleseteket.

(MTI / Hetek)