MEGALKUVÁS NÉLKÜL! Az elmúlt évben a Hetek minden korábbinál élesebben állt ki az igazság mellett: legyen szó a keresztény értékek védelméről, vagy az Izrael melletti kiállásról. Fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

Az alkotmánynak megfelelően Michel Barnier miniszterelnöknek most be kell nyújtania lemondását Emmanuel Macron államfőnek, akinek új kormányfőt kell kineveznie.

Az elnöki hivatal bejelentette, hogy a köztársasági elnök csütörtök este élő televíziós beszédet mond.

A kormány parlamenti megbuktatására 1962 óta nem volt példa Franciaországban.

A júliusi előre hozott nemzetgyűlési választásokat követően ötven napig tartott tárgyalások után szeptemberben megalakult kisebbségi Barnier-kormány az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kabinetje volt.

A bizalmi szavazásra azért került sor, mert Michel Barnier hétfőn a Nemzetgyűlésben bejelentette, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, amelynek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de amelynek elfogadásához nem biztosított a nemzetgyűlési többség.

A francia alkotmány szerint egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően 24 órán belül nem nyújt be egyik párt sem bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.

Hétfőn elsőként a baloldal nyújtott be bizalmatlansági indítványt, ami után Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is megteszi ezt, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.

Mindkét ellenzéki tömb elfogadhatatlannak ítélte meg a jövőre tervezett megszorító intézkedéseket.

A bizalmatlansági indítványok szerdai vitájában a 11 nemzetgyűlési frakció vezetői közül ugyanakkor többen egyértelművé tették, hogy az elnöki párt és a további három jobbközép és centrista formáció által támogatott kormány megbuktatásával Emmanuel Macron destabilizálása és távozásra késztetése is a céljuk, jóllehet az elnök mandátuma 2027-ig tart és nem függ a kormány sorsától.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében Mathilde Panot frakcióvezető a szavazást követően azonnal "Emmanuel Macron távozását és előrehozott elnökválasztást" követelt.

Marine Le Pen szerint a kormány azért bukott meg, mert Emmanuel Macron "technokrata választásait" folytatta. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője hozzátette, hogy "hagyni fogja dolgozni az új kormányfőt" annak érdekében, hogy "egy mindenki által elfogadott költségvetést dolgozzon ki".

"Én nem kérem Emmanuel Macron lemondását"

- hangsúlyozta Le Pen. Szerinte az államfőnek "magának kell levonnia a következtetést, hogy képes-e továbbra is köztársasági elnök maradni vagy sem (a kialakult helyzetben)".

Michel Barnier a szavazás előtt arra figyelmezetett, hogy Franciaország évente 60 milliárd eurót költ az államadóssága kamataira, többet, mint amennyit a védelemre vagy a felsőoktatásra, az államháztartási hiány pedig idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát.

"Mondhatunk, amit akarunk, de ez a valóság. Higgyék el: ez a valóság nem fog eltűnni egy bizalmatlansági indítvány varázslatával"

- mondta a miniszterelnök.

(MTI/Hetek)