Irán a Kúm városa mellett található urándúsító üzem teljes leállítását ígérte a 2015-ben Bécsben aláírt megállapodásban, hogy cserében fokozatosan feloldják a vele szemben érvényesített nemzetközi szankciókat.
Tavaly májusban azonban - egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a sokat bírált megállapodásból, és újra életbe léptette az Irán elleni intézkedéseket - az iráni vezetés közölte, hogy nem fogja komolyan venni az atomalkuban vállalt kötelezettségei végrehajtását.
Az ország 2019 novemberében újraindította urándúsító tevékenységét a Teherántól mintegy 180 kilométerre délre található Fordóban, szembe menve Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió felszólításával, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és tegyen eleget vállalt kötelezettségeinek.
Jelenleg 1044 urándúsító centrifuga működik Fordóban
- jelentette ki Ali Akbar Szálehi, az iráni atomenergia-hivatal vezetője vasárnap a kormányzati sajtóügynökségnek. Hozzátette: Irán a jövőben tárolni is fogja a dúsított uránt.
A 2015-ös atomalkuban Teherán vállalta, hogy csökkenti dúsított urán-készletét, a dúsítás mértékét, centrifugái számát, illetve nem állít üzembe fejlettebb centrifugákat. Az alku igyekezett elejét venni, hogy Irán atomfegyverhez jusson az ugyanis nemcsak az ősellenségének számító Izraelre, de számos más nyugati országra is beláthatatlan következményekkel járhatna.
A megállapodásból való amerikai kihátrálás (mivel meg voltak győződve arról, az ország egyáltalán nem tesz eleget az abban foglalt feltételeknek) és az azt követő szankciók után azonban Irán úgy döntött, minden pontban korlátozza kötelezettségei teljesítését.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tíz napja Bécsben ismertetett jelentése szerint Irán jelenleg a 2015-ös atomalkuban engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik.
(MTI/Hetek)