A válaszadók 59 százaléka támogatja a blokk közös európai menedékjogi rendszerének átalakítását a az EU-ba illegálisan érkező menedékkérők belépésének megakadályozása érdekében, és ehelyett arra koncentrálnának, hogy „kiszolgáltatottabb menekülteket” közvetlenül a válságsújtotta területekről hozzák el a menekülteket. A megkérdezettek 30 százaléka ellenezte a felvetést, 11 százalék pedig nem tudta eldönteni. 

A 2016-os menekültválságot követően az Európai Bizottság intézkedéseket léptetett életbe a szabálytalap migráció csökkentésére, de a témával kapcsolatos hivatalos felvetéseinek ismertetését több ízben elhalasztották, a blokk migrációs politikájával kapcsolatos szélesebb konszenzus pedig nem született a Bizottságon belül. 

Míg az óriási bevándorlási hullámmal küzdő dél-európai országok nagyobb szolidaritást kértek az EU országok részéről, a közép- és kelet-európai országok kormányai mindeddig elutasították a menedékkérők befogadásával kapcsolatos kvótákat. 

A hét elején Horst Seehofer német belügyminiszter kijelentette: Németország azon lesz, hogy az EU tagállamokkal migrációs reformmal kapcsolatos politikai megegyezésre jusson, míg Berlin tölti be a Tanács soros elnökségi pozícióját, egészen december 31-ig. 

Németország az az EU tagország, aki a legtöbb menedékkérőt fogadta be török menekülttáborokból egy 2016-as megegyezésnek megfelelően, melyben Brüsszel és Ankara lefektette, Törökország megfékezi a menekültáradatot, és csak bizonyos számú migránst enged tovább Európába, amennyiben Németország pénzügyi segélyt nyújt neki.

Az ENSZ adatai szerint Törökországban 3 millió körülre tehető a menekültek száma. Ankara többször fenyegetett az egyezmény felmondásával, mivel először is az EU nem teljesítette velük szemben a megígért összeg kifizetését, másrészt a török állampolgárokat érintő vízummentesség nem lépett életbe. 

A német demográfiai válságról, és annak kezeléséről a Hetek pénteken megjelenő számában olvashat.

(Politico/Hetek)