1941 és 1945 között több mint 400 ezer magyar zsidó ember irtottak ki szisztematikusan a holokauszt során. Az áldozatok a munkaszolgálatban, a magyar hatóságok brutalitása nyomán, a halálmenetekben, haláltáborokban, tömeges kivégzésekben veszítették életüket. A holokauszt minden tizedik, a legnagyobb megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

Délután 4 órakor az emlékközpont Facebook-oldalán és az emléknapok YouTube-csatornáján gyászimát közvetítenek.

A Holokauszt Emlékközpont honlapján a vészkorszak idejéből származó tárgyak és fényképek felhasználásával összeállított online kiállítást lehet megtekinteni.

A központi rendezvényekhez kapcsolódóan a hét elejétől a holokauszttal kapcsolatos filmeket tesznek közzé a Nemzeti ünnepek és emléknapok YouTube-csatornáján.

Szintén hétfőtől péntekig a Holokauszt Emlékközpontban oktatási témahetet tartanak. Ma délelőtt 10 órakor az intézményben rendhagyó történelemóra lesz: "embert próbáló idők túlélési stratégiáiról" hallhatnak a részvevők egy rendkívüli könyv és dokumentum kapcsán.

Este 7 órakor szintén online formában a Budapesti Operettszínház az Anne Frank naplója című mono-operát közvetíti.

Online programsorozattal emlékezik az áldozatokra az Élet Menete Alapítvány

Többnapos online programsorozattal, virtuális tárlatvezetéssel, sétával és emlékműavatással emlékezik idén a holokauszt áldozataira és az embermentőkre az Élet Menete Alapítvány.

Péntek este teszik közzé az alapítvány Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján a Vagon című tárlatvezető kisfilmet. Az alapítvány utazó vagonkiállítása évek óta járja az országot, hogy minél több embernek bemutassa a magyar zsidóság és a holokauszt történetét. A koronavírus-járvány kitörése óta nem tudja betölteni fő funkcióját, ezért az alapítvány elkészítette a kiállítás digitális verzióját.

Április 19-én a varsói gettólázadás emlékére Térkép e táj című virtuális sétasorozatuk keretében Varsóba látogatnak, ahol a varsói gettó mindennapi életének és az 1943-as varsói gettófelkelésnek a helyszíneit mutatják be és eseményeit idézik fel.

Április 25-én, az aznapra tervezett, de a járvány miatt nem megtartható budapesti Élet menete felvonulás helyett Zoom-előadást tartanak az embermentőkről, majd bemutatják az Embernek maradni című vándorkiállításukat.

A programsorozat zárása Kelemen Zénó szobrászművész Embermentők című, Budapest XIII. kerületében felállított emlékművének virtuális avató ünnepsége lesz.

Valamennyi eseményre az Élet Menete Alapítvány közösségi oldalán lehet regisztrálni.

A programsorozat részeként jelent meg a Nevem Selma című könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában. A könyv a 98 éves holokauszt-túlélő, Selma van de Perre önéletrajzi írása gyermekkoráról, a holland ellenállási mozgalomban való részvételéről és fogságáról a ravensbrücki koncentrációs táborban - tették hozzá.

Karácsony: a holokauszt hosszú, sötét árnyéka egész civilizációnkra rávetül

A holokauszt hosszú, sötét árnyéka "mindannyiunkra, sőt az egész civilizációnkra rávetül", de ennek a civilizációnak tovább kell élnie, a történtek súlyával és következményével - mondta főpolgármester az Embermentők című szobor online avatóján pénteken.

Karácsony Gergely a Facebook-oldalán azt írta, Kelemen Zénó alkotását eredetileg április 25-én avatták volna fel az Élet Menete Alapítvány szervezésében Újlipótvárosban, a járványhelyzet azonban ezt nem engedte. 

A videóban Karácsony Gergely arról beszélt, a járvány tombolásának idején is meg kell emlékezni nemcsak a holokauszt áldozatairól, de azokról a kiváló emberekről is, akik nem nézték tétlenül, hogy "embertársainkat egy őrült eszme nevében kíméletlenül a halálba küldjék".

"Élt akkoriban több száz igaz ember Budapesten, akik egy elvadult világban életüket kockáztatva nem mérlegeltek, sokszor saját családi hátterüket, neveltetésüket, korábbi gondolkodásmódjukat felülírták azért, hogy segítsenek zsidó származású embertársaikon"

- tette hozzá.

A főpolgármester úgy fogalmazott, a holokauszt "végtelenül nehéz örökség, amelynek tanulmányozása során az emberi lét leginkább kiélezett élethelyzeteivel szembesülünk".

Kiemelte, hogy a holokauszt rémségeit bemutató elbeszélések, a kegyetlenségeket bemutató fényképek vagy a megrendítő filmrészletek

"szembesítenek ugyan a múlttal, segítik feldolgozni a felfoghatatlan történelmi valóságot, de csak ritkán mutatnak reményt".

Karácsony Gergely elmondta azt is, az embermentők emlékművének egymásra épülő tömbjei egy elképzelt ház falai, amelyek körülvesznek, zugokat képeznek és megvédenek. A biztonság érzése lehet a legfőbb remény annak, aki üldöztetést érez - jegyezte meg.

Hozzátette: Kelemen Zénó alkotásában egy prizma töri meg az elképzelt házba érkező fényt, amelyre ha fény vetül, szivárványt alkot, "a szivárvány pedig maga az élet, maga a túlélés".

"A méltó megemlékezés a holokauszt áldozataira és az embermentők tetteire nem csupán a múlt feltárása, a múltról való közös gondolkodás elvezet minket napjaink immár legfontosabb feladatához, egymás megértéséhez és megbecsüléséhez" - mondta a főpolgármester, aki köszönetet mondott az Élet Menete Alapítványnak, a szobor alkotójának, a civileknek és a XIII. kerületi önkormányzatnak, amiért

"életben tartják az emlékezés lángját és hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest polgárai méltó módon emlékezzenek a hősökre, és erősítik ezzel a hitünket, hogy városunk most és mindörökké mindannyiunk közös otthona lehet".

(MTI/Hetek)