Az ukrán háború fejleményeit itt tudja követni percről percre.

Zelenszkij hetek óta járja virtuálisan a nyugati világ parlamentjeit, mindenütt a hallgatóság igényeihez hangszerelve a beszédeit: a londoni Westinsterben Winston Churchillre hivatkozott, Washingtonban Martin Luther Kingre. Brüsszelben olyan megható üzenettel szolgált, hogy a szinkrontolmács elsírta magát.

Az ukrán elnök eredetileg az izraeli parlament rendkívüli ülésén szeretett volna felszólalni, ám erre a kneszet tavaszi szünete és az épület felújítása miatt nem volt lehetőség. Végül Mickey Levi házelnök egy videókonferenciát ajánlott fel Zelenszkijnek, amelyen vasárnap este a 120 parlamenti képviselőből 110 részt is vett.

Ukrán nyelven, héber tolmácsolással elmondott beszédét Zelenszkij a holokauszt analógiájára építette:

az orosz támadást a náci „végső megoldáshoz” hasonlította, az invázió kezdő napjáról, február 24-éről pedig kijelentette, hogy az megegyezik a náci párt megalapításának napjával.

Utalt a Babij Jar-i holokauszt emlékhely elleni nagy felháborodást kiváltó orosz légicsapásra, jóllehet független megfigyelők a helyszínen ennek nem találták nyomát.

Bírálta továbbá az izraeli miniszterelnök békeközvetítési erőfeszítéseit, mondván „az apátia és a számítgatás gyilkol: országok közt lehet közvetíteni, de a jó és a gonosz között nem”.

Elismerte ugyanakkor, hogy megérti, ha Izrael a saját érdekeit képviseli és védi az állampolgárait. 

Zelenszkij azt is kérte Izraeltől, hogy ossza meg Ukrajnával a Hamasz és a Hezbollah terrorfenyegetései ellen kialakított Vaskupola légvédelmi rendszert és csatlakozzon az Oroszország elleni legszigorúbb szankciókhoz. Ezekre a jeruzsálemi kormány eddig nemet mondott, mire az ukrán elnök azt mondta, hogy

„Izraelnek egy nap választ kell adnia ezekre a kérdésekre, és végül együtt kell majd élnie a következményekkel”.

A vádaskodó hangvételű beszéd megdöbbenést és kritikát váltott ki az izraeli parlament kormánypárti és ellenzéki oldalán egyaránt. Joaz Hendel kommunikációs miniszter kijelentette, hogy értékeli az ukrán elnököt, valamint szívvel és tettekkel is támogatja az ukrán népet, de

„a holokauszt rettenetes tragédiáját nem lehet újraírni. Népirtást ukrán földön is elkövettek. A háború rettenetes, de felháborító azt a holokauszthoz és a végső megoldáshoz hasonlítani”.

Még élesebben fogalmazott az ellenzéki Juval Steinitz. A korábbi miniszter szerint, „ha Zelenszkij beszéde békeidőben hangzott volna el, akkor azt mondanánk róla, hogy a holokauszt tagadás határát súrolta. … A történelem teljes újraírása az az állítás is, hogy az ukránok zsidókat mentettek a holokauszt során.

A történelmi tény az, hogy az ukrán nép nem lehet büszke a zsidókkal való bánásmódjukra a második világháború során.”

(80.000 ukrán önkéntes jelentkezett a náci SS-be, és ukrán csendőrség gyűjtötte össze a zsidókat, akiket Babijn Jarban, Lvovban és Zsitomirban mészároltak le. Több koncentrációs táborban is fontos szerepet kaptak ukránok a foglyok őrzésében. Ugyanakkor mintegy 2600 ukrán zsidómentőről is fennmaradtak dokumentumok – a szerk.)

A kritikákra reagálva néhány órával később elmondott videó bejelentkezésében Zelenszkij tompított a hangvételén, és megköszönte Bennett miniszterelnök közvetítését, valamint az Izrael által nyújtott humanitárius segítséget. (A zsidó állam többek között egy teljes tábori kórházat állított fel a frontvonalak mögött, amely már működik is.)