Az orosz elnök részletesen válaszolt a konferencián részt vevő magyar újságíró, Stier Gábor kérdésére, aki többek között azt kérdezte Putyintól, hogy Oroszország valóban teljesen hátat készül fordítani Európának? 

„Nem fogjuk magunkat tolakodóan ráerőszakolni Európára, ha az nem akarja. Ilyen Nem mintha elutasítanánk, egyszerűen nem csapunk le rá” – mondta az orosz elnök, aki szerint ellenkezőleg: 

„Európa az, aki kizár minket és egy új vasfüggönyt ereszt le.”

Putyin szerint ez az új vasfüggöny káros és veszteséget jelent az európaiak számára. „Vegyük az Egyesült Államokat, amelynek gazdasága 2,4%-kal növekszik, míg Európa recesszióba zuhan.” 

Az orosz elnök emlékeztetett rá, hogy az európai jólét alapját az Oroszországból érkező olcsó energia, valamint a kínai piac fejlődése, bővülése adta, és hozzátette: „Persze a fejlett technológiákat, a képzett és fegyelmezett munkásosztályt, illetve az emberek tehetségét sem szabad figyelmen kívül hagyni, de vannak olyan alapvető tényezők, amelyektől Európa saját maga fordul el.”

Az ukrajnai válság mögött Putyin szerint az Egyesült Államok állt, amikor 2014-ben támogatta az ukrán államcsínyt. „Szükségük volt az amerikaiaknak erre a konfliktusra, és ennek eredménye az lett, hogy Európa már régen elvesztette szuverenitásának jelentős részét, amikor kénytelen volt átállni az Oroszországgal szembeni szankciók, illetve korlátozások politikájára, annak ellenére, hogy felismerte, miszerint ez hátrányos a saját maga számára.”

„Az energiahordozók jelentős részét az Egyesült Államoktól vásárolja 30 százalékkal magasabb áron, és ennek következtében az európai gazdaság versenyképessége a mélybe zuhant, miközben a gazdasági értelemben vett fő vetélytársuk, az Egyesült Államok versenyképessége drámaian növekedett és más országoké, beleértve Ázsiát is, szintén javult.” – állította az orosz elnök. 

Putyin szerint Európa nem csak gazdasági területen tesz saját érdekei ellen, amikor elvágja kapcsolatait Oroszországgal: „A kultúra és az oktatás területén számos évszázados kötelék fűz bennünket Európához. Ismétlem, mindez alapja a keresztény kultúra. De az európaiak még itt sem nagyon örülnek nekünk, 

elpusztítják a keresztény kultúrán alapuló gyökereiket, azokat egyszerűen könyörtelenül kitépik.

Ezért mi magunk nem zárunk be semmit, sem ablakokat, sem ajtókat, de nem fogunk berontani Európába, ha Európa ezt nem akarja.” – szögezte le az orosz elnök.

Putyin szintén Stier Gábor kérdésére válaszolt, amikor leszögezte, hogy 1956 kapcsán nem indokolt „színes forradalomról” beszélni, mert az országon belüli tiltakozások komoly belső problémákon alapultak, bár „1956-ban sok nyugati ország szította a fennálló problémákat, beleértve az akkori magyar vezetés hibáit is, valamint külföldön képzett militánsokat, akiket aztán Magyarországra juttattak.”

Mint arról beszámoltunk, a kelet-európai csapatkivonásokról szólva Putyin szükségszerűnek nevezte azokat, mondván „semmi értelme nem volt azokon a területeken csapatokat állomásoztatni, ahol az adott ország lakosai nem akarták azt”, ugyanakkor elvárta volna azt, hogy az Egyesült Államok is ehhez tartsa magát ahelyett, hogy NATO keleti irányú bővítését folytatták volna.

Stier Gábor kérdéseit és Vlagyimir Putyin válaszait az Ultrahang adásában hallgathatják meg magyar szinkronnal: