Az orosz elnök magyar miniszterelnökkel folytatott találkozójáról itt és itt írtunk részletesebben.

Moszkva azt szeretné, ha a NATO befejezné keleti terjeszkedését, ha az orosz határok közelébe nem telepítenének csapásmérő eszközöket és ha az észak-atlanti szövetség katonai infrastruktúráját visszavonnák oda, ahol az 1997-es orosz-NATO együttműködési alapmegállapodás előtt volt.

Milyen esetben lenne háború?

Putyin a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy milyen esetben robbanhatna ki háború a NATO és Oroszország között. 

Ez például abban az esetben történhetne meg, hogyha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, hiszen akkor kiemelt konfliktust jelentene a két nagy katonai blokk között például a Krím-félsziget kérdése. Hiszen az ukrán hivatalos állami álláspont szerint helyre kell állítani Kijev fennhatóságát a térségben, amit még 2014-ben annektált Oroszország.

Ez viszont beránthatná az egész NATO-t egy regionális háborúba. 

Putyin úgy fogalmazott, hogy a NATO tárt karokkal fogadná Ukrajnát, ahogyan Kijevnek biztosítanak is támadó fegyvereket is. Az ilyen fejlesztések segíthetnek azon tervükben, hogy katonai műveletet kezdjenek a Krímmel szemben, amit Moszkva nyilvánvalóan nem hagyhatna válasz nélkül, különösen a 2014-es helyi népszavazást követően, ami szuverén területté nyilvánította a félszigetet. 

"Mit tennénk ebben az esetben, háborút indítanánk a teljes NATO ellen? Belegondolt ebbe bárki is? Nyilvánvalóan nem."

- fogalmazott Putyin. 

Az orosz elnök leszögezte, Oroszország minden konfliktust kerülni akar, ugyanakkor hangsúlyozta aggályait azzal kapcsolatban, hogy Amerika figyelmen kívül hagyta minden nemzetbiztonsággal kapcsolatos észrevételüket, amelyeket írásban küldtek.

Washington teljesíti a vállalásait?

A Nyugat igyekszik elfelejteni a biztonság oszthatatlanságának elvét - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 24 hírtelevízióban sugárzott nyilatkozatában, miután kedden telefonon beszélt amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel.

Lavrov szerint az Egyesült Államok fontos, de másodlagos kérdések megvitatására összpontosít az Oroszország által sürgetett biztonsági garanciák ügyében. Az orosz diplomácia vezetője kifogásolta, hogy Washington szerinte negatívan reagált Moszkvának arra a követelésére, hogy szövetségeseivel együtt 

jóhiszeműen teljesítse a biztonság oszthatatlanságáról szóló megállapodást.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország ragaszkodni fog az őszinte párbeszédhez és ahhoz, hogy őszinte magyarázatot kapjon arra, miért nem akarja teljesíteni a Nyugat a kötelezettségvállalásait.

"Más szóval, a nemzetközi jognak ezt az euroatlanti térségben elfogadott kulcsfontosságú elvét (a biztonság oszthatatlanságának elvét) nyugati kollégáink egyszerűen megpróbálják nemcsak figyelmen kívül hagyni, hanem teljes mértékben átadni a feledésnek. És hogy ez ne történhessen meg, amikor Washingtonból megkaptuk a reagálást eredeti javaslatainkra, ezt külön üzenetben részletesen leírtam és elküldtem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai és számos más állam külügyminiszterének, hogy ismerjék az álláspontunkat" - mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov közölte: Oroszországban a befejezéséhez közeledik a tárcaközi egyeztetés arról, hogy Moszkva miként reagáljon a biztonsági garanciaigényére adott amerikai válaszra. A javaslatokat Vlagyimir Putyin elnöknek fogják beterjeszteni.

(RT/Hetek/MTI)