A gyártóknak az uniós előírások szerint négy technikával érhetik el, hogy a jármű lassítson, ha az ISA gyorshajtást észlel:

- a gázpedál gyengéd visszanyomása,

- a motorteljesítmény autonóm csökkentése,

- a gázpedál tapintható rezgése vizuális figyelmeztetéssel kombinálva (amely figyelmen kívül hagyás esetén fokozódik),

- villogó vizuális jelzések, amelyeket hangjelzések követnek.

A vezetők állítólag képesek lesznek beavatkozni és felülírni a technológiát.

Az uniós jogszabályok szerint ajánlott, hogy a járművezetők kikapcsolhassák az ISA-t, "ha a járművezető téves figyelmeztetést vagy nem megfelelő visszajelzést tapasztal a kedvezőtlen időjárási körülmények, az építési övezetekben ideiglenesen ellentmondó útburkolati jelzések, illetve félrevezető, hibás vagy hiányzó közúti jelzések miatt".

A rendszer kikapcsolásának lehetőségét biztosítani nem követelmény, sőt, a végleges kikapcsolás lehetősége teljesen meg is szűnik.

A Guardian szerint sebességkorlátozás mellett más ADAS funkciók, köztük az automatikus sávtartás és az autonóm vészfékezés is kötelezővé válnak. Továbbra is kérdéses, hogy a technológia minden valós élethelyzetben elég jól működik-e, és hogy

mennyire érzik majd komfortosnak az emberek, ha az autójuk mondja meg nekik, hogy mit tegyenek, és átveszi az irányítást a kormányzás, a fékezés és a gyorsítás felett.

Míg az Egyesült Királyság megerősítette, hogy nem fogja bevezetni az előírást, addig Európában minden 2024. július 7. után értékesített és nyilvántartásba vett új autó esetében - még akkor is, ha a törvények hatályba lépése előtt gyártották -

kötelező lesz a technológia utólagos felszerelése.

Az ISA-rendszerek mind a közúti jelzőtábla-felismerő kamerák, mind a GPS-térképek adatait felhasználják majd a sebességkorlátozás meghatározásához.

(Drive/Hetek)