Hozzátette: nem fogadható el a migráció megoldásként a demográfiai problémákra sem, mert a

főként muszlim bevándorlók megváltoztatnák a hagyományos európai kultúrát.

Emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös válság idején elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a migráció uniós megközelítése tönkre teheti az európai kultúrát. Már akkor az volt az álláspontja, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás terrorizmushoz és társadalmi nehézségekhez vezethet, és az EU nincs felkészülve erre, nincsenek válaszai. "A migrációt meg kell állítani" - szögezte le.

Orbán Viktor hangoztatta, hogy az afganisztáni történések miatt most újabb migrációs válság fenyeget.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita megosztottságot és nehézségeket okozott az EU-n belül, és a vélemények közti rést még mindig nem sikerült áthidalni. A magyar álláspontot megerősítve, Orbán Viktor úgy fogalmazott, nincs szükségünk kívülről jövőkre, mert ők

megváltoztatják az európai társadalmak összetételét, Európa kulturális arculatát, a keresztényi, a családokra épülő berendezkedést.

Úgy vélte, ezen a területen azoknak az országoknak a tapasztalata, amelyek történelmük során voltak már muszlimok megszállása alatt, például Magyarországé, "relevánsabb", mint azoké, akik nem. A most érkező migránsok ugyanis valamennyien muszlimok.

Európa jövőjét illetően a miniszterelnök hangoztatta, hogy az uniónak együtt, egységesnek kell maradnia. Ennek azonban alapvető feltétele a gazdasági sikeresség.

E nélkül nincsen politika alap a közös értékek megőrzéséhez sem - mutatott rá. Egy kérdés kapcsán Orbán Viktor arról is beszélt,

a politikai vezetők egyik feladata, hogy segítsenek népüknek felkészülni a jövőre.

Ehhez azonban fel kell ismerniük, hogyan fog kinézni a jövőnk, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kihívások kezelésére, melyek hiányoznak, és hogyan lehet megszerezni ezeket.

A 2006 óta megrendezett bledi fórum fő célja, hogy politikusok, diplomaták, gazdasági szakértők, vállalatvezetők és tudósok részvételével megvitassák a kontinens előtt álló aktuális kihívásokat. Az elmúlt tíz évben 100 országból csaknem 10 ezren kaptak meghívást a tanácskozásra, amelyet a délkelet-európai térségben sokan a legjelentősebb ilyen fórumnak tekintenek.

A szerdai kerekasztal-beszélgetésben részt vett a térség számos országának állam- vagy kormányfője, köztük Janez Jansa szlovén, Andrej Babis cseh, Eduard Heger szlovák miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő, és bekapcsolódott Charles Michel, az EU-tagországok vezetőiből álló Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Dobravka Suica, az Európai Bizottság alelnöke, demokráciáért és demográfiáért felelős biztos, továbbá Pietro Parolin vatikáni érsek, a szentszéki államtitkárság vezetője is.

(MTI/Hetek)