Ez egy PR cikk
Jelenleg Magyarországon a nyugdíjkorhatár 65 év, és, hogy innentől mennyit kapunk államilag havonta az rengeteg mindentől függ. Egy viszont biztos: az átlagos aktív életünkben kapott jövedelmünkhöz képest legalább negyven százalékkal kevesebbet fogunk kapni nyugdíjasként. Ez pedig egyáltalán nem garantálja majd, hogy olyan színvonalon éljünk ahogyan megszoktuk azt. Ahhoz, hogy tudjuk tartani az általunk igényelt életszínvonalat, igenis érdemes valamilyen nyugdíj előtakarékossági típust választanunk. Milyen lehetőségeink vannak? Jelenleg három, államilag is elismert nyugdíj előtakarékossági típust választhatunk. Mindegyikre jár a 20 százalékos adójóváírás, valamit teljesen függetlenek az államtól. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a leadózott jövedelmünkből tarthatjuk fenn, és a saját döntéseinken múlik milyen konstrukciót választunk és mennyit szánunk rá havonta. Ahogy írtuk, három elismert típust létezik, amelyből választhatunk és adójóváírást kaptunk rá. Az egyik az önkéntes magánnyugdíjpénztár, amely a nyugdíj előtakarékossági formák legrégebbi típusa és már 1993 óta működik. Mellette a másik a legfiatalabb a 2014 óta elismert nyugdíjbiztosítás, valamint a harmadik, a ritkábban választott NYESZ, azaz Nyugdíj előtakarékossági számla.
Az, hogy melyik típusú megtakarítást választjuk egyrészt attól is függ, hogy mennyit szeretnénk havonta költeni rá. A legköltséghatékonyabb a nyugdíj előtakarékossági számla, ám ehhez jócskán kell tapasztalat. A legnépszerűbb, ami költségben is jó az önkéntes magánnyugdíjpénztár volna, viszont itt nem tudunk minden esetben olyan kiemelkedő hozamot elérni, mint például a némileg drágább fenntartású nyugdíjbiztosítás esetében. Ezt mindenképp mérlegelnünk kell. A szakértők azt mondják, hogy egy több éves költség és céltervezet elkészítésével mi magunk is rájöhetünk, hogy melyik lehet a jó választás. S ha már itt járunk az egyéni célokat is érdemes megemlíteni. A nyugdíjbiztosítás egy életbiztosítás is egyben. Ez azt jelenti, hogy azoknak lehet előnyös akik egyébként is kötnének biztosítást, viszont itt figyelembe kell venni azt, hogy csak halál, baleset és tartós rokkantság esetén fog a nyugdíjkorhatár elérése előtt folyósítani. Ez a kérdés pedig mérvadó azok számára, akik nem csak a nyugdíjas éveikre szeretnének megtakarításokat hanem például még előtte is hozzá szeretnének jutni a pénzükhöz. Ebben az esetben az önkéntes magánnyugdíjpénztár lehet a jobb választás. Igaz, hogy itt tíz évig szintén nem rendelkezhetünk a ott dolgozó pénzünk felett, viszont a tíz év letelte után vehetünk ki hozamot belőle. Mit jelent ez az összegek tekintetében? Nos, a nyugdíjbiztosítás havi költsége egy jó konstrukció esetén ritkán fog kb. 12 000 forint alá esni, ellenben egy jó nyugdíjpénztár tagdíja már akár egy 8000 forint körüli összegből is megoldható. Ugyanakkor például az önkéntes magánnyugdíjpénztár elég rugalmas ahhoz, hogy később akár emeljük az összeget ha azt az anyagi helyzetünk is engedi. Az alábbiak röviden bemutatjuk hogy a három államilag is elismert nyugdíj előtakarékosság mit is takar, és mire számíthatunk általuk?
Az önkéntes magánnyugdíjpénztárat gyakran keverik a nem túl jó nevet szerzett állami magánnyugdíjpénztárral. Pedig valójában a kettőnek egyáltalán nincs köze egymáshoz. Amíg előbbi az utóbbi az állam kontrollja alá tartozott, az előbbi teljesen független ettől olyan módon, hogy habár államilag jár rá az adóvisszatérítés, de mégsem tud beleszólni semmilyen szinten, sem a NAV szintjén az adózási rendszer. Vagyis a leadózott jövedelmünkből szabadon fizethetünk bele. Ráadásul egy igen rugalmas formáról van szó, amely kedvező fizetési feltételeket és stabil hozamokat biztosít. Ezért a legnépszerűbb nyugdíj megtakarítási formák egyike. Ezen kívül a munkahelyünkön is fizethető, valami hozzáköthető a cafeteria rendszerhez. Hogyan működik? Az önkéntes magánnyugdíjpénztárakat jelenleg 21 nyílt pénztárba sorolják. Ezeken kívül zártak is léteznek, amelyek különféle vállalatok saját pénztárait jelentik. Viszont a nyíltakhoz mindenki bátran csatlakozhat, amennyiben már elmúlt 16 éves. A pénztárakban tagdíjat kell fizetni, és különféle portfóliók közül választhatunk. Jelenleg több, mint százféle portfóliót kínálnak a különböző pénztárak. Ezek a portfóliók olyan értékpapírok – részvények, kötvények stb. - gyűjteménye amelyekkel majd a nyugdíjpénztár pénzügyi szakemberei fognak dolgozni. Mit jelent ez? Az értékapapírokat adják és veszik a tőzsdén például. Ezekből származik majd a nyereségünk. A portfólióban szereplő értékpapír típusokkal is így fognak majd dolgozni. Mi pedig különféle kockázati besorolású, illetve tulajdonságú portfóliók közül választhatunk. A kockázati besorolás attól függ mennyire nagy az elérhető hozam, és mennyire kockázatos azt elérni. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy nagyobb lesz a nyereség, de mivel nem olyan stabil a hozam, megeshet, néha kevesebb hozammal számolhatunk majd. Ugyanakkor az alacsony kockázatú portfóliók kevesebb hozamot adnak az igaz, viszont azt stabilan. Sok szakember azt tanácsolja, hogy ha még minimum tíz évünk van a nyugdíjig addig érdemes a magasabb kockázatú portfóliókat választani. Mitől függ a portfólió kiválasztása? Egyrészt az életkorunktól, vagyis hogy mennyi van még a nyugdíjig. A magasabb hozamú portfóliók ugyanis hosszútávon érik meg leginkább, ezért főleg fiataloknak ajánlják, hiszen akkor lehetünk biztosak abban, hogy még az esetleges veszteség is bőven megtérül. Az alacsony kockázatot pedig azok számára ajánlják, akiknek már csak pár évük van a nyugdíjkorhatárig, hiszen itt a hozam stabil. Létezik viszont kiegyensúlyozott portfóliók is. Ez valahol a kettő között áll az alacsony, és a magas kockázatúaknak. A legtöbben jellemzően ezt választják. Hogyan működik a magánnyugdíjpénztár fenntartása? Ha már beléptünk egy pénztárba és kiválasztottuk a portfóliókat – amiből egyszerre több is lehet, de csak egyet futtathatunk egyszerre – akkor meghatározhatjuk a tagdíj befizetésének időszakait is. Ez lehet havi, éves de féléves is. A költségek általában a portfóliótól és természetesen az életkorunktól is függenek, valamint a céljainktól, hogy mennyit szeretnénk rá szánni. Ezt azért is érdemes jól átgondolni, mert a magánnyugdíjpénztár nem csak a nyugdíjas időszakokra lehet megfelelő. Igaz, hogy tíz évig nem nyúlhatunk a hozamokhoz, viszont tíz év lejárta után rendszeresen vehetünk ki belőle, méghozzá szabadon dönthetünk hogy mennyit. Ezért még a nyugdíjas korunk előtt is kiváló megtakarítás lehet, anélkül hogy fel kellene adni hozzá a pénztári tagságot. Milyen hátrányai vannak? A magánnyugdíjpénztár ugyan a legrugalmasabb megtakarítási formák közé sorolható, mégis megvannak a maga hátrányai. Ez pedig a hozamokban keresendő. Mivel a legtöbb értékpapír állami, ezért lényegesen kevesebb magas értékű befektetést választhatunk, mint mondjuk a nyugdíjbiztosítás esetében. Ez némileg behatárolja a hozamot, ami nagyjából 1-6 százalék közé tehető évente attól függően, hogy milyen portfóliót választunk. A másik hátránya, hogy nem rögzítik a belépéskor érvényes nyugdíjkorhatárt.
A nyugdíjbiztosítás a legfiatalabb államilag elismert megtakarítási forma. Pontosan 2014 óta kérhetjük rá az adójóváírást. Mit érdemes tudni róla? Tulajdonképpen egy olyan életbiztosítást takar, amely a rögzített nyugdíjkorhatárral dolgozik. Vagyis a biztosítás megkötésekor aktuális korhatárt veszi figyelembe, és ettől nem fog eltérni akkor sem ha államilag mondjuk emelik idővel a nyugdíjkorhatárt. Másik nagy előnye, hogy egy kombinált életbiztosításnak számít. Fizet rokkantság esetén, állja balesetkor az ápolási költségeket, illetve halálozás esetén is fizet. Mindezt úgy, hogy a nyugdíjas éveinkre pedig rendszeres folyósítást nyújt a megtakarításból. Ebből adódóan azok számára, akiknek fontos hogy életbiztosítást kössenek egy nagyon jó mego9ldás lehet. Milyen módon működik? A nyugdíjbiztosítás úgy működik, mint a többi életbiztosítás és pont ezért minden biztosítónál elérhető. Sok esetben egy csomagban különféle kiegészítő biztosításokat is választhatunk hozzá. Két fő csoportja van, amiből ténylegesen csak a befektetési alapokhoz kötött biztosítás lehet az izgalmas, hiszen a fix – garantált hozamú – nem fog sokkal többet nyújtani számunkra mint az önkéntes magánnyugdíjpénztár. A befektetési alapokhoz kötött választása esetén viszont egészen jó hozamokat kaphatunk, ha megfelelő döntéseket hozunk.
A Nyugdíj előtakarékossági számla, vagyis a NYESZ lényegében egy olyan megtakarítási számlát takar, ahol mi magunk adjuk és vesszük az értékpapírokat váltjuk a pénznemet és menedzseljük a különféle befektetési folyamatokat. Teljesen a magunk urai lehetünk, ezért a befizetések gyakoriságát és költségeit is mi szabjuk meg magunknak. Rendkívül jó hozamokat hozhat, ha értünk hozzá. A hátránya pedig pont ez: érteni kell hozzá, és foglalkozni vele.
Választani még így sem olyan könnyű, hogy csak három fő típus létezik. Ezért a legjobb ajánlat kiválasztásához - beleértve a megfelelő pénzintézeteket is – érdemes egy független szakértőtől ingyenes tanácsadást kérnünk, például a Grantis tanácsadóitól. Ráadásul a Grantis nyugdíjbiztosítási tanácsadó weboldalán rengeteg hasznos tanácsot is olvashatsz a választáshoz.
(Fizetett PR cikk)