Ahogy arról beszámoltunk, a német kancellár kínai látogatása előtt közzétett véleménycikkében arról írt, hogy Németországnak változtatnia kell a Kína-politikáján, és bár az ázsiai ország az elmúlt években még inkább elkötelezte magát a marxizmus-leninizmus mellett, mégsem szabad a Kínával történő gazdasági együttműködést leépíteni.
A német kancellár az egyeztetések során felszólította a kínai elnököt, hogy országa használja a „befolyását” Oroszországgal szemben, és a felek egyetértettek abban, hogy „felelőtlen és veszélyes” dolog atomtámadásokkal fenyegetőzni.
Hszi Csinping azonban a tárgyalásról szóló beszédében meg sem említette Oroszországot, mindössze arról beszélt, hogy „Kína támogatja Németországot és az EU-t a béketárgyalások elősegítésében betöltött fontos szerepében”, és abban, hogy egy fenntartható és hatékony európai biztonsági rendszert igyekeznek kialakítani.
A kínai államfő emellett azt is elmondta, hogy fontos lenne, hogy a nemzetközi közösség közbenjárásával folytatódjanak a tárgyalások a felek között, és közösen elítéljék az atomfegyverek bevetésére vonatkozó fenyegetéseket.
Scholz beszédében kiállt az „egy Kína” alapelv mellett, de világossá tette, hogy Tajvan státuszával kapcsolatos bármilyen változásnak békésen és kölcsönös beleegyezéssel kell végbe mennie.
A német államfő az üldözött ujgurok érdekében is felszólalt, de a kancellár hitelességét sokan kritizálták amiatt, hogy bár elítélte a Kína által elkövetett emberi jogi visszaéléseket, de egy tavaly nyilvánosságra került ellentmondásos javaslat szerint Kína megvásárolná a legnagyobb németországi kikötő egyik logisztikai vállalatának részvényeinek 35 százalékát és három terminálját is, Scholz pedig támogatja az ázsiai országgal folytatott kereskedelmi együttműködéseket.
A kancellár viszont azt kifogásolta, hogy miközben az uniós piac nagyon nyitott a kínai beruházások és partnerek előtt, közben Kína sok ágazatot teljesen lezár a külföldiek előtt.
Meg vagyunk róla győződve, hogy egyenlő feltételeknek kell érvényesülniük, és a német vállalatoknak nem szabadna nagyobb akadályokba ütközniük Kínában, mint a kínai cégeknek Európában”
- mondta Scholz, aki szerint a kínai piacnak nyitottabbnak kellene lennie az európai vállalatok előtt is.
(Deutsche Welle / Reuters / Hetek)
A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!