Az Arizonai Keresztény Egyetem Kulturális Kutatóközpontja kedden tette közzé a tanulmányt, amely a mentális egészségügyi problémák - például a szorongás, a depresszió és a félelem - növekedését inkább „világnézeti hiányosságoknak”, mint a „pszichológiai vagy kémiai egyensúlyhiánynak” tulajdonítja.

A jelentés kiemelte a fiatalabb generációk mentális egészségi problémáit, megjegyezve, hogy a Z generáció 56 százaléka és az Y generációsok 49 százaléka rendszeresen tapasztal szorongást, félelmet vagy depressziót.

Összességében e generációkból minden harmadik felnőtt legalább egy diagnosztizálható mentális zavarral küzd.

Barna közvetlen összefüggést lát a mentális egészségügyi kihívások és a bibliai világnézet hiánya között, amelyet a Kultúrakutató Központ úgy határoz meg, mint

„a valóság megtapasztalása, értelmezése és a valóságra való reagálás a bibliai szempontok fényében”.

A Barna Group adatai szerint a Z generációnak mindössze 1 százaléka, az Y generációnak pedig 2 százaléka rendelkezik bibliai világnézettel.

Megjegyezte, hogy „nem ritka az olyan fiatal felnőtt, aki jobban bízik az érzéseiben, mint a tényekben, nem látja az életben rejlő értéket, hisz a karmában, és elutasítja a bibliai Isten létezését”.

„Ha ehhez hozzávesszük a cél és az értelem hiányát, és azt az elképzelést, hogy az igazság szubjektív, az összetevők e közös halmaza olyan életmódot eredményez, amely következetlen, kaotikus, frusztráló és reménytelen.

A szorongás, a depresszió és a félelem gyakorlatilag elkerülhetetlen egy ilyen életben”.

Barna több hiedelmet is kiemelt, amelyek szerinte hozzájárulnak a fiatalok mentális nyugtalanságához.

Tízből hét 40 év alatti személy azt mondta, hogy az életének nincs világos célja, míg ötből négy, Istent elutasító személy gyakori félelem- és szorongásélményről számolt be.

Barna rámutatott arra is, hogy a szinkretizmus - amelyet „különböző világnézetekből merített, egymásnak ellentmondó hitek keverékeként” írnak le - az uralkodó világnézet a fiatal amerikaiak körében.

„nem meglepő, hogy a szinkretizmust elfogadó fiatal felnőttek körében elharapózik a szorongás, a depresszió és a félelem”.

„Az életmód, amely ezekből a közös világnézeti összetevőkből fakad, a káosz és a félelem életmódja” - mondta Barna.

„A bibliai világnézet elfogadása azonban olyan célt, biztonságot és békét kínál, amely számos ilyen mentális egészségügyi kihívást enyhíthet.”

„Az igazság szilárd alapja nélkül életük következetlenné és kaotikussá válik” - mondta, hangsúlyozva, hogy a bibliai világnézet ezzel szemben olyan keretet biztosít, amely elősegíti az érzelmi stabilitást.

Barna elismerte, hogy bizonyos helyzetek valóban igénylik a hagyományos mentális egészségügyi kezeléseket, mint például a tanácsadás, a vényköteles gyógyszerek vagy a fizikoterápia, de szerinte más mentális egészségügyi küzdelmek „világnézeti összetevőkből eredhetnek, amelyek kiváltják és fenntartják az állapotot”.

„Ha az emberek ehelyett a bibliai világnézet alaptételeit fogadnák el, életük nem lenne tökéletes” - zárta Barna - "de elkerülnének sok olyan érzelmi és pszichológiai buktatót, amivel ma találkozunk."

A jelentés olyan személyek mentális egészségét is megvizsgálta, akiknek a hitvallása közvetlenül ellentétes a bibliai világnézettel. A politikai szerepvállalástól és a keresztény hittől egyaránt eltávolodott személyek 82 százaléka számolt be gyakori szorongásról, depresszióról és félelemről, szemben a jobban elkötelezettek 67 százalékával.

A félelem, szorongás és depresszió gyakoribb (46 százalék) volt azok körében, akik hisznek abban, hogy a médiumok képesek kommunikálni a halottak szellemeivel, szemben azok 34 százalékával, akik nem osztják ezt a hitet.

Hasonlóképpen, a „Földanyát vagy az Univerzumot” fontos vezetőnek tekintő válaszadók 40 százaléka számolt be mentális egészségügyi kihívásokról, szemben azok 25 százalékával, akik nem így vélekedtek.

A társadalmi és politikai kérdésekben „következetesen liberálisnak” minősülő személyek 38 százaléka tapasztalt gyakori szorongást, depressziót vagy félelmet, míg azoknak, akik nem vallották magukat következetesen liberálisnak, csak 22 százaléka számolt be ugyanilyen kihívásokról.

(ChristianPost/Hetek)