A főtitkár szerint az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező "Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül".

Ugyanakkor "a NATO kapui nyitva állnak" a belépni szándékozó országok előtt, és ahogy Finnország és Svédország példája mutatja, "a tagok száma természetesen emelkedhet" – tette hozzá Stoltenberg.

Olaf Scholz hasonlóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy továbbra is érvényes a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján Ukrajnával kapcsolatban hozott döntés, miszerint a szövetség tagjai üdvözlik Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit és egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz majd, de egyelőre ahhoz kell hozzásegíteni az országot, hogy megóvhassa területi épségét és szuverenitását.

Scholz és Stoltenberg hozzátette, hogy a NATO tartósan támogatja Ukrajnát az önvédelemhez fűződő jogának érvényesítésében. A német kancellár kiemelte, hogy az országa addig nyújt támogatást az orosz támadás elhárításához, amíg csak szükséges, és felkészül arra a lehetőségre is, hogy elhúzódhat a háború.

A NATO-főtitkár szerint minél nagyobb területet sikerül felszabadítani az orosz megszállás alól, annál jobb pozícióban lehet megkezdeni a tárgyalást a háború befejezéséről. A szövetség vezetője szerint "mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború", de a háború vége nem jelenthet "orosz békediktátumot".

(MTI / Hetek)