Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Friedrich zu Solms-Baruth herceg családja immár 3 évtizede vív jogi harcot azért, hogy visszaszerezzék a szóban forgó családi birtokot Brandenburg tartományban. A herceg azt állítja, hogy a nácik kobozták el a földet, mivel
nagyapja meghatározó szerepet játszott a Hitler meggyilkolására irányuló 1944 júliusi összeesküvésben, mely a „Valkűr hadművelet” néven híresült el.
1944. július 20-án hajtotta végre Hitler elleni sikertelen robbantásos merényletét Klaus Schenk von Stauffenberg, a német tartalékos haderők vezérkari főnöke. A kudarcba fulladt támadás után von Stauffenberg és a gyilkosságot megtervező összeesküvők a Valkűr-hadművelet során megkísérelték átvenni a hatalmat Berlinben, ám mivel a Führer életben maradt, puccskísérletüket könnyedén meghiúsították.
Az akcióban egyébként számos magasrangú náci vezető is részt vett a herceg nagyapján kívül.
A német hatóságok vonakodtak elismerni a család jogát a birtokhoz, mivel szerintük a földet vagy önként adták oda a náci rezsimnek, vagy pedig a keletnémet hatóságok egy földreform keretében kobozták el ezt jóval a második világháború után.
Friedrich herceg a német hatóságokat azzal vádolja, hogy a náci rendszer bűneit leplezik.
„Méltánytalan, hogy családom vagyonát azóta is lefoglalva tartja magánál a német állam,
mely szívesebben támogatja azon rezsim által elkövetett kínzásokat, gyilkosságokat és lopásokat, melyet széles körben (…) az egyik leggonoszabb és legkorruptabb rendszerként tartanak számon.” Mondta Friedrich a Times of Israelnek az ügyében tartott bírósági tárgyalás előtt.
Solms-Baruth úgy véli, hogy az általa indított ügy utat nyithat a nácik más áldozatai – köztük a német zsidók – számára is, hogy visszaszerezhessék a rezsim által ellopott javaikat.
Esete pedig szerinte rávilágíthat arra, hogy a modern Németország „valóban tanult-e sötét múltjából”.
Elmondása szerint nagyapja régóta gyűlölte Hitlert, és teljes mértékben ellene volt „még hatalomra kerülése előtt”. A brandenburgi birtok pedig tökéletes helyszínt jelentett az 1944-es náciellenes szervezkedések számára.
Egy volt brit parlamenti képviselő, Rupert Allason kutatásai megerősítették, hogy a birtok az akció előkészületeinek központja volt – mondta Friedrich.
Amikor azonban a puccs kudarcba fulladt, nagyapját a Gestapo megkínozta, és arra kényszerítették, hogy írja alá a birtokátadási papírokat.
A német hatóságok viszont nem fogadták el a család által felhozott bizonyítékokat, még a Valkűr hadművelet egy másik résztvevőjének írásos vallomását sem, aki túlélte a nácik kegyetlen megtorlását. A herceg értékelése szerint a föld legális átruházásának gondolata „rendkívül cinikus és abszurd”.
Ami a jövőt illeti, a család azt tervezi, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul majd az ügyben, ha Németországban eredménytelenül merítenék ki jogi lehetőségeiket.
Becslések szerint összesen 10 000 és 20 000 közötti hasonló eset történhetett a náci rendszer alatt.
(RT/Hetek)