Att ge plats för den andre?, azaz: Helyet teremteni a másiknak? című könyvében kijelenti:

"A próféta koncepciója elég nyitott. Voltak próféták és próféciák Jézus feltámadása után is, és nem csak az Újszövetségben"

- nyilatkozta egy keresztény újságnak, a Dagennek. 

Wirén szerint a keresztények már a muszlimok felé való tiszteletből is tekinthetnék Mohamedet prófétájuknak, illetve ez a döntés "együtt jár a keresztény hittel".

Az iszlám prófétáját a Biblia ószövetségi prófétáival is összehasonlította a teológus, mondván, mind amellett tettek tanúságot, hogy csak egy Isten van, és ennyi elég is.

Wirén nem először áll ki vehemensen az iszlám mellett, számos korábbi tweetjében bírálta a svédek "zavart és naiv" hozzáállását az iszlámhoz és teológiájához, illetve ahhoz, ki is muszlim és ki nem az. Mindezt nemes egyszerűséggel "iszlamofób baromságoknak" titulálta.

Erőteljesen kritizált egy cikket is, ami emberellenes vallásként merte bemutatni az iszlámot. 

Mindemellett a keresztény teológus világossá tette, mennyire fájlalja, hogy a keresztények elutasítják Mohamedet, és hogy az iszlámról folyó közbeszédet "gyakran mérgezi szélsőség és gyűlölet."

Sokak szerint azonban az, hogy Mohamed a két vallás közös prófétája legyen, a keresztény és a muszlim tradícióval egyaránt szembemegy. Egy keresztény újságíró, Frederik Wenell egyenesen kijelentette,

klasszikus példája ez annak, hogyan adják meg magukat félelemből a keresztény felekezetek az iszlámnak.

Az igaz, hogy a muszlimok Jézust és Mózest is prófétájuknak tekintik valamilyen szinten, azonban a Bibliától eltérően ábrázolják őket, és ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy az iszlám tisztelné Jézus vagy Mózes követőit.  

(Samnytt/Hetek)